„Nem mintha a művészek között nem lettek volna reakciósok, nyilasok meg fasiszták"
Számonkérés, felelősségre vonás, igazolóbizottságok – így zajlott a politikai múlt vizsgálata a művésztársadalomban 1945 után.
antiszemitizmus
A nyugati tudományos körökben már nem divat a cionizmus
A genocídium vádja, amivel manapság sokan illetik Izraelt, egyrészt az anticionista-antiszemita toposzokra épülő, szovjetek által tüzelt propagandahagyományba, másrészt a nyugati akadémiában egyre hangosabb antikolonialista-antirasszista baloldali diskurzusba illeszkedik, állítják egyes történészek és szociológusok.
Marsovszky Magdolna a politikai ezotériáról: „Lényegében egy ellentudomány kialakítása folyik”
Hogyan lehet egyszerre zéró toleranciát hirdetni az antiszemitizmussal szemben és szobrot állítani Csurka Istvánnak? Milyen ideológiák és történelmi hiedelmek keverednek a kormányzat kulturális politikájában? Hogy kerül a magyar alkotmányba az ezotéria?
Zsidó gengszterek a nácik ellen: filmre kívánkozó igaz történet, rettenetes stílusban elmesélve
Michael Benson idén megjelent könyve a második világháborús történelem egy kevésbé ismert részével foglalkozik, de a könyv felépítése és nyelvezete a legrosszabb true crime-műsorokat idézi. Ennek megfelelően azért eteti is magát.
Kelet-Európában az antiszemitizmus elleni harc gyakran alig több, mint színlelés
Jan Grabowski, az Ottawai Egyetem professzora magára haragította a lengyel kormányt, amikor a lengyel tömegek antiszemitizmusáról és arról írt, hogyan vettek részt az önkéntes tűzoltók és a rendőrök a zsidók kiirtásában. Most egy a gettósításról szóló konferenciára érkezett Budapestre.
A propaganda olyan, mint a lövedék, maradandó elváltozást okoz a passzív tömegekben
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?