Észak-Amerika és Európa összesen 6,38 TWh napelemes áramtól esett el a 2023-as kanadai erdőtüzek hatására, és Európának még nagyobb kárt is okoztak az Atlanti-óceánon átsodródó füstfelhők.
A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.
Persze ezentúl sem kell atomhulladékot felhalmozni a spájzban, de azokon a területeken, ahol alapból megvan a sugárzás – például az űrben vagy a tenger mélyén –, sokat segíthet az új akkumulátor.
Az egyik legnagyobb, fúziós energiával foglalkozó amerikai startup bejelentette, hogy Virginiában építi meg első erőművét, ami a 2030-as évek elején kezdene el működni. Ne lepődjünk meg, ha nem így lesz.
Az Eurostat friss adatai szerint az uniós szén-, olaj- és földgázkészletek megfogyatkoztak, a fosszilis energia erős zuhanásnak indult.
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
Az unióban már lassan az áramfogyasztás egyharmadát fedezik megújuló források, de Magyarország 8 százalékkal az utolsó előtti, és ez az arány alig-alig növekedett az elmúlt 10 évben. Hiszen itt van nekünk Paks.