Indokolja-e az előítéletesség mérésének fontossága, hogy a kutatók nyíltan rasszista állításokat használjanak a kérdőíveikben? A társadalomkutatók között kirobbant vita tétje, hogy megengedhető-e a roma emberek megalázása annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a többségi társadalom előítéleteiről.
A 2024-es Társadalmi Riport környezetvédelmi attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint hiába egyre kézzelfoghatóbb a klímaváltozás hatása, Magyarországon viszonylag kevesen aggódnak miatta.
Ami a politikai aktivizmust illeti, 32 európai ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Felnőttoktatás terén csak Bulgáriát előzzük meg, szélsőjobbosból viszont sokkal több van nálunk, mint Nyugat- és Dél-Európában – derült ki az Európai Társadalmi Felmérés (ESS) tegnapi budapesti konferenciáján.
A középiskolás lányok kevésbé bíznak meg másokban, és kevésbé mernek kockáztatni, mint a fiúk, akik cserébe kevésbé megfontoltak. Többek között ezekre az eredményekre jutottak azok a magyar közgazdászok, akik játékos teszteken mérték fel, milyen attitűdbeli különbségek vannak a nemek között a nem kognitív képességek területén.
Soha nem vált még ennyire ketté Kelet- és Nyugat-Európa a bevándorlás megítélésében, derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásaiból. A magyarok elutasító attitűdje nem csak európai összehasonlításban extrém, még olyan katonai konfliktusban részt vevő országokét is felülmúlja, mint Oroszország vagy Törökország.