A magyarok többségét nem érdekli annyira a környezet védelme, hogy feláldozzák miatta az életszínvonalukat
A magyarok közel kétharmada nem hajlandó leadni az életszínvonalából a környezet védelme érdekében, ami nemzetközi összehasonlításban az egyik legmagasabb arány – derül ki a TÁRKI pénteken bemutatott 2024-es Társadalmi Riport kiadványának környezetvédelmi attitűdökkel foglalkozó tanulmányából, amely szerint Magyarországon – nemzetközi összevetésben – viszonylag kevesen aggódnak a klímaváltozás miatt.
Csathó Ábel és Medgyesi Márton, a TÁRKI Zrt. kutatói egy 2020-as nemzetközi attitűdfelmérésre hivatkoznak, amelyben a megkérdezett magyarok 64 százaléka válaszolta, hogy határozottan nem, vagy inkább nem hajlandó elfogadni életszínvonalának csökkenését környezetvédelmi okokra hivatkozva. Ezzel akkor másodikok voltunk Szlovákia mögött és bőven beelőztünk olyan nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátó országokat, mint az Egyesült Államok vagy Kína, valamint olyan fejlődő országokat, mint India vagy a Dél-afrikai Köztársaság.
Ahhoz képest, hogy az elmúlt években az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá váltak, és bolygónk átlaghőmérséklete folyamatosan rekordokat döntöget, 2024-re a magyarok körében már 70 százalékra emelkedett a környezetvédelem miatt bekövetkező életszínvonal-csökkenés elutasítottsága. A 28 országot lefedő International Social Survey Programme (ISSP) felmérésből az is látszik, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a környezeti problémák miatti aggodalom mértéke.
De ez már az elmúlt években enyhe emelkedést mutat: míg 2020-ban a magyar válaszadók 56 százaléka mondta azt, hogy nagyon aggódik vagy aggódik a környezet állapota miatt, addig 2024-ben már 59 százalékuk. A már említett nagy kibocsátók közül 70 százalékkal Oroszországban a legmagasabb a környezeti problémáktól tartók száma, míg Kínában és az Egyesült Államokban ugyanúgy 63 százalék.
A magyar válaszadók fele mindig szelektíven gyűjti a hulladékot
De mi történik, ha konkrét környezetvédelmi lépésekre kérdeznek rá? A magyarok mindössze 31 százaléka válaszolta azt (2020-ban és 2024-ben is), hogy mindig vagy gyakran figyelembe veszi vásárláskor a környezetvédelmi szempontokat. Ez alacsonyabb, mint a felmérésben vizsgált országok átlaga, ami 39 százalék, és jóval elmarad az élen járó Franciaországtól, ahol a lakosság 61 százaléka mondja azt magáról, hogy mindig vagy gyakran környezettudatos vásárló.
A szelektív hulladékgyűjtés terén már jobban állunk, Magyarország a felmérésben résztvevő országok átlagos szintje fölött teljesített, a résztvevők 79 százaléka válaszolta azt, hogy mindig vagy gyakran szelektíven gyűjti a hulladékot. Ez az arány 2024-re öt százalékot javult és 84 százalékra emelkedett. A szerzők szerint az életszínvonal csökkenésének elfogadási hajlandóságához hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtésben is Svájc jár az élen, 97 százalékkal.
Ha viszont az a kérdés, hogy részt vettek-e a magyarok valamilyen kollektív környezetvédelmi cselekvésben az elmúlt öt évben, tízből mindössze egy honfitársunk válaszol igennel, amivel utolsók vagyunk az országok közötti összevetésben. Bár az elmúlt négy évben ez 12 százalékra nőtt, így is nagyon messze vagyunk nyugati szomszédunktól, Ausztriától, ahol a válaszadók 50 százaléka felelt erre igennel.
Az a 21 Kutatóközpont nemrég közölt kutatásából is látszott, hogy a magyarok klímaváltozás iránti érdeklődése (amit ők a visegrádi négyeket átfogó felmérésükben magasnak találtak) felszínesnek mondható, és nem fordítódik át az egyéni cselekvések szintjére – aminek a kutatók szerint nem kizárólag a pénzhiány az oka.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
