A bélbaktériumok diverzitása összefügg a mentális egészséggel, a memóriával és a személyiség alakulásával is, és mindezt a gyümölcs- és zöldségbevitel is befolyásolja.
A párizsi Sorbonne kutatócsoportjának eredményeit az Európai Elhízástudományi Társaság hétvégi dublini kongresszusán mutatták be.
A bélmikrobiom összetétele biztosabban jelzi előre a fogyás mértékét, mint a koleszterinszint és a zsírégetés hatékonyságát mutató további változók – derült ki egy új mikrobiológiai kutatásból, amelyben fogyni nem tudó és testsúlyukból leadó alanyok adatait vetették össze.
A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.
Egy friss kutatás szerint a szukralóz, a szacharin vagy az aszpartám nemcsak felborítják a bélflóra egyensúlyát, de a jótékony baktériumokat is fertőzővé változtathatják, komoly betegségeket okozva.
A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
Két évvel a kezelés után azzal hívták fel az autista gyerekek szülei a kutatókat, hogy még mindig fokozatosan javul az állapotuk. A kulcs: a bakteriális sokféleség.
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
Ezúttal a genetikai kutatások nagy öregjéről, az ecetmuslicáról derült ki, hogy amennyiben nem segítenek neki az emésztésben a tejsavbaktériumok, szó szerint megkergül és hiperaktívan viselkedik.