Először mutatták ki, hogyan járulnak hozzá az egészséghez a zöldségek és gyümölcsök baktériumai
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Kiemelten fontos szerepe van az emberi egészségben annak, hogy a bélrendszerünkben mennyire változatosak a baktériumok. Az újszülöttek édesanyjuktól öröklik a bélbaktériumokat, majd a szoptatással még több kerül a szervezetükbe, a kutatók más forrásait is keresik ezeknek a baktériumoknak – a Grazi Műszaki Egyetem biológusai most elsőként bizonyították, hogy a zöldségek és a gyümölcsök is hozzájárulnak az egészséges mikrobiomhoz.
Mikrobiom alatt azoknak a mikroorganizmusoknak (baktériumok, vírusok, gombák) az összességét értjük, amik egy ember, egy állat vagy egy növény szervezetét benépesítik. A mikrobiom különleges szerepével az elmúlt években egyre több kutatás foglalkozik, és összefüggésbe hozták már a személyiség alakításával, a memóriával, a mentális egészséggel vagy például a cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásával.
Az ausztriai egyetem kutatói 156 gyümölcs és zöldség mikrobiomjáról készítettek adatbázist, és az adatokat összehasonlították két korábbi tanulmány eredményeivel – az egyik a csecsemők, a másik a felnőttek mikrobiomját vizsgálta, az alanyok táplálékbevitelére vonatkozó adatokkal együtt.
A tanulmányok mintegy 2500 székletmintából származó metagenom-adatokat is szolgáltattak, vagyis a kutatók több milliárd szekvenciát elemezhettek. A gigantikus adathalmazból ki tudták mutatni a gyümölcsök és zöldségek mikroflórájának jelenlétét az emberi bélrendszerben – a belőlük származó baktériumok átlagosa 2,2 százalékkal járultak hozzá az általános baktériumdiverzitáshoz.
„A növényekhez kapcsolódó baktériumok bevitele a gyümölcs- és zöldségfogyasztás révén az egyik legfontosabb kapcsolat az emberi és a környezeti mikrobiom között. Ezért minden olyan tényező, amely befolyásolja az őshonos gyümölcsök és zöldségek mikrobiomját, vagyis a mezőgazdasági gyakorlatok, a tenyésztés és a betakarítás utáni kezelések közvetlenül vagy közvetetten befolyásolhatják a bélmikrobiom összetételét” – írják a kutatók.
A kutatók következő lépésben egy olyan nemzetközi vizsgálatot terveznek, amely során az résztvevők egy ideig pontosan ugyanazt eszik majd, és később elemzik a székletüket. Ez a kutatók várakozásai szerint új utakat nyithat a táplálkozástudományban. „Minden gyümölcsnek és zöldségnek egyedi mikrobiomja van. Így talán valamikor majd személyre szabott étrendet lehet ez alapján összeállítani” – mondta Gabriele Berg, a tanulmány egyik szerzője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ismerkedj meg a több milliárd jófej lakótársaddal – a csodálatos mikrobiom
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
A mikrobiom lehet a kulcsa annak, hogy az emberiség le tudta igázni a bolygót
A gyomorsav pH-ja, a belek hossza és mikroorganizmusainak összetétele, valamint az élelmiszerfeldolgozás egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberi faj végleg elváljon a főemlősökkel közös ősétől, és a bolygó minden szegletében megtelepedjen.
A bél mikrobiomja kihat az agy fejlődésére is
Bécsi kutatóknak sikerült azonosítaniuk koraszülötteknél azokat a változásokat a mikrobiomban, amelyek előrejelezték a bekövetkező agykárosodást. A Klebsiella itt is a főkolomposok közé tartozik.