Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, mi mindenben játszik fontos szerepet a bélmikrobiom összetétele a korai agyfejlődéstől az immunrendszeren át a rák kialakulásáig. Az emberi bélben lakó mikroszkopikus élőlények az emésztés szabályozásába, a tápanyagok felszívódásába és a testsúly alakulásába is beleszólnak.

Egy az Amerikai Mikrobiológiai Társaság folyóiratában megjelent új kutatás szerint a mikrobiom befolyással lehet arra is, hogy mennyire képes az ember lefogyni. A Washingtoni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy egyes „jó” baktériumok jelenléte a fogyókúrázó emberek bélrendszerében előrejelezte, hogy hány kilót tudtak leadni.

A bélmikrobiom tért el a leginkább

A kutatáshoz 105 túlsúlyos személy egy éven át tartó fogyási programját kísérték figyelemmel, súlycsökkenésük mértékét a testtömegindexszel jellemezték. Emellett a vérképüket is rendszeresen ellenőrizték, különös tekintettel az anyagcserét jellemző értékekre, így például a koleszterinszintekre, hogy lássák, az adott résztvevő szervezete mennyire tud zsírt égetni. A vizsgálatok kezdetén és legvégén székletmintákat is vettek tőlük, és azt nézték, hogy melyik baktérium mennyire van jelen a bélrendszerükben.

Ezek után összevetették a résztvevőket aszerint, hogy kinek maradt változatlan a súlya, és ki az, aki fogyni tudott, azaz akinél a fogyás mértéke legalább a testtömeg 1 százalékát elérte hónapról hónapra. Kiderült, hogy a vérkép anyagcserével összefüggő értékei csak minimálisan tértek el azok között, akik le tudtak adni a súlyukból, és akik nem.

Az igazán nagy különbséget a székletmintákban, azaz a bélmikrobiom összetételében találták a két csoport között. Akik többet fogytak, azoknak több jótékony bakteriális enzim volt a beleiben. Ezek az enzimek segítettek az egyebek mellett a teljes kiőrlésű gabonákban fellelhető összetett szénhidrátok cukorrá bontásában – ami megkönnyíti ezeknek a tápanyagoknak az emésztését, és csökkenti annak a valószínűségét, hogy zsírként raktározódjanak el a testben.

Bizonyos baktériumok, különösen a Prevotella szaporodása elősegítette, hogy több egészséges anyag, például rövid szénláncú zsírsav keletkezzen. Ezek az anyagok csökkentik a gyulladást, ami segítheti a fogyást – írták az új eredményekről a Conversationben beszámolva a Nottinghami Egyetem genetikai epidemiológus és bélmikrobiomot kutató munkatársai.

Fogyás és mikrobiom

Mint kifejtették, az ember génjei is meghatározzák, hogy mennyire van kitéve az elhízás kockázatának, bár arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy a genetikai örökség a fogyásra való képességben is szerepet játszik. Az amerikai mikrobiológusok által elvégzett kutatás azonban bizonyította, hogy a bélmikrobiom összetétele biztosabban jelzi előre a fogyás mértékét, mint a koleszterinszint és egyéb a zsírégetés hatékonyságát mutató változok.

Az amerikai eredményeket ugyanakkor nagyobb mintán is ellenőrizni kell. Ráadásul a résztvevők egy kereskedelmi fogyasztóprogram résztvevői voltak, tehát a csoport összetétele távolról sem reprezentálja a lakosságot.

Ám ha az ebben a vizsgálatban jó hatásúnak bizonyuló baktériumok nagyobb fogyókúrázó mintán is megteszik a magukét, az sok fogyni vágyó embernek adhat reményt. A mikrobiom ugyanis – a génekkel ellentétben – viszonylag könnyen alakítható. A hatékony zsírégetéssel összefüggésbe hozott baktériumokat probiotikumokkal vagy prebiotikumokkal pótolhatják, vagy megoldás lehet a székletátültetés is.

Korábbi klinikai vizsgálatok is bizonyították, hogy bizonyos baktériumfajták probiotikum formájában segítenek a fogyókúrázóknak. Ezek a tanulmányok azonban csak a probiotikumokban alkalmazott baktériumokra végezték el a vizsgálatokat, míg az új amerikai tanulmányban a élben megtalálható összes baktériumot tesztelték – tovább erősítve azt a nézetet, hogy a testtömeg szempontjából a mikrobiom állapota is meghatározó.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: