Ki?

Robert DePalma, a Manchesteri Egyetem posztgraduális kutatója és a Florida Atlantic Egyetem adjunktusa 2012 óta kutatja a Tanis néven ismert észak-dakotai lelőhelyet, ahol gyanúja szerint megtalálta annak az aszteroidának a nyomait, amely a Mexikói-öbölbe csapódva pontot tett a földtörténet egy korszakára, és a dinoszauruszok sorsát is megpecsételte.

A kréta végén bekövetkezett becsapódás a fajok nagyjából 76 százalékát eltörölte a Földről, és mint minden kataklizmának, ennek is a világ minden pontján megtalálható a nyoma: DePalma és társai több ezer kilométerre találták meg azokat a tokalakú halakat, amelyek vizsgálatából nemcsak azt tudták megállapítani, hogy mikor történhetett a becsapódás (tavasszal), hanem a halak kopoltyúiba ékelődött maradványok alapján úgy tűnik, hogy megtalálták a Chicxulub névre keresztelt kisbolygó maradványait is.

Mit?

DePalma és társai a korábbi eredményeiket már mértékadó szaklapokban is közölték, most azonban más a helyzet: a tudós az elkövetkezendő hónapokra ígéri a bizonyítást. Addig is viszont bővebben is beszélt a hipotéziséről a NASA-nál, illetve további részleteket osztott meg a Dinosaur Apocalypse című dokumentumfilmben is, amelyben minden természetkedvelő kedvenc bácsija, Sir David Attenborough is szerepel.

DePalma hipotézise szerint az észak-dakotai lelőhelyen talált tektitekben a Chicxulub morzsái találhatók. Maga a tektit egy olvadt csepp, amely a becsapódás után keletkezett – ezek száguldottak át a Földön, miután a kisbolygó becsapódott, és ezek kötöttek ki az Észak-Dakotában talált halak kopoltyújában.

Jim Garvin, a NASA Goddard Centerének tudományos vezetője őrületesnek nevezte a felfedezést (már ha sikerül is minden kétséget kizáróan bizonyítani), és kiemelte, hogy ha valóban a Chicxulubból származnak a töredékek, az hihetetlen áttörést jelent a csillagászatban és a paleontológia tudományában is. Ha DePalma feltevése helytálló, az ráadásul földközelbe hozza az űrkutatást is, méghozzá szó szerint: Garvin szerint ez is emlékeztetheti rá az embert, hogy miért érdemes alaposabban tanulmányozni a Naprendszert.

Hol?

Robert DePalma a NASA Goddard Scientific Colloquium nevű rangos rendezvénysorozatán ismertette kutatásának részleteit. A tudományos beszélgetéseken 1965 óta számos kutató vett részt, közöttük Carl Sagan csillagász és Anthony Fauci orvos, az amerikai kormány járványügyi főtanácsadója. Azt, hogy ki adott még elő ezeken a beszélgetéseken, végigböngészni is sok, felsorolni meg pláne, de akit érdekel, betűrendben itt olvashatja a meghívottak listáját 1965-től 2019-ig. A Goddard célja a megalakulásától kezdve az volt, hogy lehetőleg külsős kutatók is megszólalhassanak olyan kérdésekben, amelyek többé-kevésbé a NASA területéhez tartoznak, ez pedig kiválóan megvalósult DePalma vendégszereplésével: Garvin szerint már az is hatalmas előrelépést jelentene, ha néhány mikrogrammnyi anyagot találnának a Chicxulubból, és, ahogy rávilágított, a felfedezés amiatt is érdekes, mert a Földön szerencsére ritka, de amúgy a világűrben viszonylag gyakori jelenségről van szó, amelynek tanulmányozása csillagászati és földtörténeti szempontból is érdekes.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: