Túlélhették a kréta végi kihalást az ammoniteszek

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Átvészelhették a 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalást a gyakori fosszíliáikról közismert ammoniteszek – állítja egy friss kutatás, ami tovább mélyíti annak rejtélyét, hogy a Föld óceánjait több százmillió éven át benépesítő fejlábú csoport végül miért is halt ki.

Ammonitesz fosszíliák egy németországi kiállításon
Fotó: PETER KNEFFEL/dpa Picture-Alliance via AFP

Marcin Machalski, a lengyel Paleobiológiai Intézet kutatója és kollégái egy Dánia keleti partvidékén elterülő különleges lelőhelyen kutattak a kihalás utánról származó ammonitesz fosszíliák után.

A Stevns Klint sziklacsoport, ahogy korábban bemutattuk, azt a geológiai határvonalat rögzíti, amely elválasztja a földtörténeti középidőt és újidőt. Az irídiumban gazdag, világszerte fellelhető kréta-paleogén (K-Pg) határvonalat a Chicxulub-kisbolygónak a mexikói Yucatán-félsziget közelében történő becsapódása hozta létre. A kréta időszak utolsó tavaszán bekövetkező kataklizma a fajok háromnegyedét, köztük a nem-madár dinoszauruszokat is eltörölte bolygónkról.

A K-Pg határvonal a kréta és paleogén időszaki kőzetek között a Stevens Klint sziklacsoportban
Fotó: Tóth András/Qubit.hu

Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a kihalási esemény során az ammoniteszek is eltűntek a Föld óceánjaiból. Machalski és kollégái a Scientific Reports folyóiratban december végén közzétett tanulmányuk szerint ammonitesz fosszíliákra akadtak a geológiai határvonal feletti, már a paleogén elején lerakódott rétegben.

Annak megerősítéséhez, hogy az állatok ténylegesen a földtörténeti újidőben éltek, mikroszkópokkal vizsgálták meg a fosszílizálódott héjak belsejében lerakódott üledéket. Ebben meglepetésükre nem parányi mohaállatok maradványaira bukkantak, amik gyakoriak a kréta időszaki krétakőzetben, hanem olyan szivacstűkre, amik a paleocén kor 66-61,6 millió évig tartó Dániai korszakára jellemzőek.

Ez arra utalhat, hogy a kréta végi kihalás után még egy ideig fennmaradtak az ammoniteszek, de azt a rejtélyt nem oldja meg, hogy miért tűnhettek el végleg nem sokkal később. „Az eredményeink megerősítik a Cerithium-mészkő fauna ammoniteszeinek túlélését a Dániai korszakba, ami új kutatási kérdéseket vet fel arról, hogy valójában mi pusztította el a Földön élt utolsó ammoniteszeket” – írják tanulmányukban.