Az ausztrál csigák a klímaváltozás krónikásai
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője szerint „csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint”. Timár Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára pedig úgy véli, az árhullám nagysága és a jelenlegi infrastruktúra sem tenné lehetővé a víz visszatartását.
Több mint duplájára nőtt az esélye annak, hogy egy gyengébb viharból pusztító hurrikán kerekedik. A klímaváltozás a felelős, a kibocsátás csökkentése nélkül viszont lehetetlen megoldani a problémát.
Bár a nyári hőhullámok és a felmelegedés közötti kapcsolat egyértelmű, a hidegbetörések létrejöttének okait egyelőre nehezebb leírni. Azonban ezeket is bonyolult légköri dinamika szabályozza, amit befolyásolhat a klímaváltozás.
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
Őrült fordulatot vett az időjárás Európában: havazás Budapesten, óriáshullámok Tenerifén, áradás Dél-Spanyolországban, méteres hó a görög hegyekben. Felkészül: Horvátország.