Egy kanadai kísérlet részt vevői akkor is jelezték az IBS tüneteit, ha placebót kaptak, ha pedig glutént tartalmazó müzliszeletet ettek, de nem tudtak róla, semmi bajuk nem történt. A kutatók az online influenszereket vádolják a glutén démonizálásáért.
Feláldoztuk az ízeket az elérhetőség oltárán? És mi a helyzet a tápanyagokkal? Tényleg kevesebb manapság a vitamin, a nyomelem és más tápanyag a kereskedelmi forgalomban elérhető zöldségekben és gyümölcsökben, mint tíz, húsz vagy harminc éve?
A dietetika évezredeken át átfogó elmélet volt, ami legalább annyira szólt az ember testéről, mint a társadalomban betöltött szerepéről. A 20. század elejére a holisztikus szemléletet teljesen kiszorították a kalóriatáblázatok mérhető paraméterei, de manapság egyre több teret nyer az újfajta, egyéni különbségekre érzékeny szemlélet.
Az időszakos böjt ugyan rövid távon fogyáshoz vezethet, de erre a hagyományos kalóriacsökkentés is alkalmas, míg a csodadiéta hosszú távú hatásai nem ismertek. Krónikus betegeknek viszont próbálkozni sem érdemes a napi 12-16 órás koplalással.
A Tulane Egyetem hat különböző étrend szén-dioxid-kibocsátását hasonlította össze. Ezek szerint a paleolit és a ketogén diéta jár a legnagyobb emisszióval, de a kutatás szerint ezek is tesznek a legrosszabbat az ember egészségének.
Egy amerikai kutatásban öt éven keresztül vizsgálták a létminimumon vagy kicsivel alatta élő gyerekek étkezési szokásait. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy azok a gyerekek táplálkoznak változatosabban, akiket semminek az elfogyasztására nem kényszerítenek, és a válogatósabbak nem növik ki rossz szokásaikat a kor előrehaladtával.