Módosító indítványában pontosan nevesíti a kormány, milyen tisztségviselők nem ülhetnek a modellváltó egyetemek alapítványi kuratóriumaiban. Ez előrelépés az eddigiekhez képest.
Amióta az EU megvonta az uniós kutatási forrásokat az alapítványi fenntartású egyetemektől, azok a fiatal magyar kutatók is stigmatizálódtak a nemzetközi partnerek szemében, akik nem alapítványi egyetemen dolgoznak – derül ki egy friss felmérésből.
Bőkezűnek tűnhet az a 8 milliárd forintos HU-rizont program, amit a kormány kutatási együttműködésekre szán, de az alapítványi egyetemeken dolgozó tudósok szerint ez mind kevés, mivel a Horizont és az Erasmus+ korántsem csak pénzforrást jelentett a felsőoktatásban.
Már csak öt olyan egyetem maradt Magyarországon, ami nem esett át a hazai felsőoktatási intézményeket elszigetelő modellváltáson. Európa egyre messzebb kerül; a kutatói hálózat frissen kinevezett elnöke az ázsiai kistigrisekkel példálózik. Mi vár az ELTE-re és a BME-re?
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma reagált arra, hogy 21 magyar egyetem rektora nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, amiért a modellváltáson átesett egyetemeket kizárták az Erasmus+ és a Horizont Európa Programból. Az ADF szerint a kialakult helyzet valóban rendkívül súlyosan érinti a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetközi hírnevét. Ezért azonban egyértelműen a kormány a felelős.
Derült égből villámcsapásként érte a magyar egyetemeket az Európai Unió Tanácsának döntése, ami felfüggeszti az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények részvételét a népszerű és sikeres Erasmus+ programban. Az intézkedés célpontja a basáskodó magyar állam, a járulékos áldozatok a külföldön tanulni vágyó diákok.