A fizika egyik nagy rejtélyére adhat választ az a kísérleti áttörés, amely során bizonyították, hogy a körülöttünk lévő anyag alapvető tulajdonságai közvetlenül a vákuum kvantumos természetéből is származhatnak.
Két, egymástól független kutatócsoport is sikerrel validálta a kvantumszimulációk eredményeit, ami megerősíti, hogy a kvantumszámítógépek képesek pontosan modellezni összetett fizikai rendszereket.
A tudomány nem pusztán információfeldolgozás, és nem mindegy, hogy milyen nyelven művelik. Ez a mesterséges intelligencia, a nagy nyelvi modellek korában fontosabb, mint valaha.
A nagyon nehezen előállítható, extrém kényes antianyag segíthet megérteni az univerzum legnagyobb rejtélyeit, de egyelőre az is nagy szám, hogy a CERN központjában 8 kilométeren át utaztatták.
Semmi különös nem történt, csak a Magnus-effektust és a Bernoulli-törvényt láttuk működés közben. Rendben, de mit jelent ez, és hol jön be a tehetség szerepe?
Fabiola Gianotti, a CERN leköszönő vezetője szerint a kínai döntés lehetőséget teremt az LHC-t váltó, európai 91 kilométeres Jövőbeli Gyorsítógyűrű (FCC) megépítésére. Ha az FCC-t jóváhagyják, Kína csatlakozhat a projekthez.
A kínai AI már nemcsak összefüggésekre talál rá a nyers adatokban, hanem a törvényszerűségek megértése után értelmezhető képleteket és egyenleteket hoz létre – akár az embereknél is pontosabban.
„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Rapa Nui lakói kötélen hintáztatva sétáltathatták a helyükre a rejtélyes, akár 10 méter magas és több tíz tonnás moaikat, ami ellentmond az eddigi, hatalmas munkaerővel számoló feltételezéseknek.
A Kaliforniai Egytem három kutatója, John Clarke, Michel Devoret és John Martinis chipeken kísérletezve bizonyította be a kvantumfizika gyakorlati hasznát.
Papp Eszter témavezetőjével, Vattay Gábor fizikussal kiderítette, hogy a fehérjék egy része a rend és rendezetlenség határán, kvantumkritikus állapotban létezik. A Schrödinger és Szent-Györgyi nyomán tett felfedezés innovatív bioelektronikai eszközök kifejlesztését és a kvantumbiológiai folyamatok mélyebb megértését alapozhatja meg.
Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.
A müonok mágnesesmomentum-anomáliáját vizsgáló Müon g-2 kísérlet végső eredményei tökéletesen passzolnak az új elméleti számításokhoz, kiábrándítva azokat a szakembereket, akik új részecskék vagy kölcsönhatások megpillantásában reménykedtek.
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Az új, szimmetrián alapuló megközelítés olyan keretet kínál, amely integrálja a gravitációt a kvantumtérelmélettel, feloldva ezzel a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet között régóta fennálló ellentmondásokat.