Semmi olyat nem talált egy több évtizede futó híres fizikai kísérlet, ami ellentmondana a részecskefizika standard modelljének – közölte kedden az amerikai Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium (Fermilab), kiábrándítva azokat a szakembereket, akik új részecskék vagy kölcsönhatások megpillantásában reménykedtek.

A müonok úgynevezett mágnesesmomentum-anomáliáját vizsgáló Müon g-2 kísérlet mérései évekig arra utaltak, hogy az elemi részecskék furcsán, és a standard modell alapján várttól eltérően viselkednek. Így volt ez még két évvel ezelőtt is, amikor részletesebben foglalkoztunk a kísérlet történetének addigi legprecízebb eredményeivel és lehetséges implikációival.

Ugyanakkor a Qubitnek László András, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos főmunkatársa már akkor azt mondta, hogy „jelenleg az elméleti bizonytalanság dominál”, és most ennek megváltozása az, ami miatt a Science hírportálja szerint a müonok viselkedése hirtelen teljes mértékben standard modell kompatibilissé vált – még úgy is, hogy a Müon g-2 végül a részecske mágnesességét 148 billiomodrész pontossággal határozta meg.

„Végső soron a g-2 kísérleti értékek teljes mértékben egybevágnak a standard modellel – mondta Aida El-Khadra, Illinoisi Egyetem (Urbana-Champaign) elméleti fizikusa – Nem mondhatom, hogy nem vagyok egy kicsit szomorú”.

Volt viszont, aki ezt másként élte meg. Sally Dawson, a Brookhaven Nemzeti Laboratórium elméleti fizikusa inkább diadalként éli meg a végeredményt, ami szerinte azt mutatja, hogy az elméleti szakemberek és a kísérleti fizikusok egymástól függetlenül fantasztikus pontossággal képesek egy részecske tulajdonságait meghatározni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók: Nincs szükség ötödik fajta kölcsönhatásra ahhoz, hogy megmagyarázzuk a müonok furcsa viselkedését

Tóth András tudomány 2023. augusztus 17.

A Fermilab frissen közzétett eredményei alapján elvben elképzelhető, hogy a fizikában jelenleg ismert négy kölcsönhatás mellett létezik egy ötödik is. Mások szerint a megoldás nem feltétlenül a részecskefizikai standard modell kibővítésében rejlik.

Több milliárd éve haladhatott a Föld felé egy neutrínó, hogy aztán Szicíliánál érjen véget az útja

Bodnár Zsolt tudomány február 13.

A valaha megfigyelt legnagyobb energiájú neutrínót észlelte a Földközi-tenger mélyén elhelyezett KM3NeT detektorhálózat – a titokzatos részecskét egy milliárd fényévekre lévő blazár sugározhatta a bolygónk felé.

Áttörés a részecskekutatásban: két müonra is tud bomlani a Higgs-bozon

Vajna Tamás tudomány 2020. augusztus 4.

A CERN Nagy Hadronütköztetőjében zajló kísérletek új eredménye elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon nemcsak az olyan első generációs elemi részecskékkel tud kölcsönhatásba lépni, mint a proton vagy az elektron, de az elemi részecskék második generációjának tagjai is tőle nyerik a tömegüket.