Kína jegelte saját, 100 kilométeres részecskegyorsítójának megépítését, ami az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezetője szerint lehetőséget teremt a 27 kilométeres európai Nagy Hadronütköztetőt (LHC) váltó, 91 kilométeres Jövőbeli Gyorsítógyűrű (FCC) megvalósítására.

Fabiola Gianotti december elején egy szűk körű sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a Kínai Tudományos Akadémia nemrég egy kisebb gyorsító megépítését engedélyezte, és nem az Elektron-pozitron gyorsítógyűrűét (CEPC), ami a világ legnagyobb részecskegyorsítójaként Kínát a világ részecskefizika-kutatásainak élére emelte volna.

Ji-fang Vang, a kínai Nagyenergiájú Fizikai Intézet vezetője megerősítette az AFP hírügynökségnek, hogy a CEPC megépítése nem került be a következő öt éves tervbe. „2030-ban ismét benyújtjuk a CEPC tervét megfontolásra, hacsak addig nem hagyják jóvá hivatalosan [Európában] az FCC-t – amihez ebben az esetben csatlakoznánk és feladnánk a CEPC-t” – nyilatkozta.

Gianotti, akitől jövőre Mark Thomson brit fizikus veszi át a CERN igazgatói székét, üdvözölte, hogy az FCC jóváhagyása esetén Kína a CERN-el dolgozna az új gyorsító megvalósításán. Az FCC létrehozását, aminek kezdeti költsége 17 milliárd dollárra is rúghat, 2028-ban hagyhatja jóvá a CERN 25 tagállamot, köztük Magyarországot összefogó tanácsa.

„Ha direktben szeretnél új részecskéket létrehozni, olyan dolgokat, amiket korábban nem láttunk, energiára van szükséged, erősebben kell dolgokat összeütköztetni. Ez motiválja ezeknek a felfedezőgépeknek a megépítését, ahol közvetlenül állítasz elő új részecskéket, ott a lehető legnagyobb energiaszinteket akarod elérni” – mondta a megválasztása előtt Qubitnek adott interjújában Thomson az FCC megépítése mögött húzódó tudományos motivációkról.

A hírt az FCC részecskegyorsító megépítésével szemben kritikus elméleti fizikus és tudományos ismeretterjesztő, Sabine Hossenfelder az X-en szerdán azzal kommentálta, hogy „Kína nem akar pénzt vesztegetni egy hatalmas részecskegyorsítóra”.