Kutatók egy új modell segítségével olyan régiókat azonosítottak a földköpeny alsó rétegeiben, ahol a szeizmikus hullámok nem úgy viselkednek, ahogy kellene.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
Egy új kutatás szerint nemcsak a Holdat köszönhetjük annak, hogy egy bolygó eltalálta az ősi Földet, hanem a földköpeny alján rejlő két, kontinens méretű struktúrát is. A Qubitnek nyilatkozó geológust, Fred Richardsot nem győzték meg az eredmények.
A globális olvadékréteg felfedezése segíthet eldönteni egy, a tektonikus lemezek mozgásával kapcsolatos, régóta folyó vitát.
Az utóbbi évtizedek szeizmológiai kutatásainak egyik legnagyobb rejtélye kaphat magyarázatot, ha a kínai kutatók elmélete bizonyosságot nyer.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
Az éghajlatváltozás elsősorban az ember kihalásával fenyeget, miközben a Föld forró magjának a kihűlése a teljes földi élet szempontjából végzetes lesz. Márpedig a Föld másfélszer gyorsabban hűl, mint azt eddig feltételezték.
A földrészek nemcsak a kőzetlemezek ütközései miatt távolodnak egymástól, hanem az alsó földköpenyből feláramló magma is szétfeszíti az óceán medrét alkotó lemezeket.