Mi okozta a Törökországot és Szíriát ért pusztító földrengést?
Tegnap hajnalban, magyar idő szerint 2:17-kor 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország déli részét a szíriai határ közelében, ami több száz kilométeres körzetben súlyos károkat okozott, és az eddigi beszámolók szerint több mint 5 ezer ember halálához vezetett. A 7,8-as rengést erős utórengések követték, köztük egy 7,5-ös erősségű is, amik tovább fokozták a kiinduló esemény pusztítását.
„Törökországban egyáltalán nem rendkívüli az, hogy földrengés van, ilyenekkel két-három évente bekerülnek a hírekbe. De energiafelszabadulás szempontjából ekkora földrengésről még Törökországban sem tudunk” - mondta el Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, amikor Kiss László csillagász a Svábhegyi Csillagvizsgáló ma délutáni élő bejelentkezésében a földrengésről kérdezte.
Timár szerint különösen az az érdekes, hogy a rengés ebben a törökországi régióban történt, amiről bár a szakemberek tudták, hogy aktív és alatta húzódik a kelet-anatóliai törésrendszer, de az eddig 6-6,5 magnitúdós rengéseket produkált 3-5 évente, és nem ment 7-es erősség fölé. A kutató hozzátette, most nem csak 7 fölé ment, hanem az exponenciális skála miatt jóval nagyobb energiaszintet jelentő 8-as magnitúdót is majdnem elérte.
A magyar szakember elmondta, kutatásaiban a Magyarországon korábban bekövetkezett földrengések hatásainak és erősségének történeti leírásukból történő rekonstruálásával is foglalkozik. Így derítették ki például, hogy az 1763-as komáromi földrengés magnitúdója ennél a mostaninál sokkal gyengébb, 6,4-6,5-ös lehetett, amivel azonban így is a legnagyobb erősségű földmozgásnak számít, ami Magyarország területén előfordult az utóbbi évszázadokban.
Az amerikai földtani intézet (USGS) összefoglalójából kiderül, hogy a 7,8-as rengést egy alacsony mélységben bekövetkezett, vető menti oldalirányú elmozdulás (strike-slip) váltotta ki. Ez a mechanizmus 8-as vagy kisebb erősségű rengéseket képes létrehozni. A rengést a USGS kezdeti adatai szerint mechanizmusa és helyzete alapján a kelet-anatóliai törésvonal és a Holt-tengeri törésvonal is okozhatta, és a 7,8-as rengés egy 190 kilométer hosszú és 25 kilométer széles területen okozott elmozdulást a törésvonalban.
A USGS a 9 órával későbbi, 95 kilométerrel délnyugatra bekövetkező, 7,5-ös rengés összefoglalójában már mindkét nagy rengést és az utórengéseiket is a kelet-anatóliai törésvonalrendszerhez köti, ugyanakkor hozzáteszik, hogy azok nem feltétlenül a törésvonal azonos ágaiban keletkeztek.
A terület a Durhami Egyetem földtudományi professzora, Jenny Jenkins szerint különösen ki van téve a földrengéseknek, mert három tektonikus lemez, az Anatóliai-lemez, az Arábiai-lemez és az Afrikai-lemez határán helyezkedik el. Amint Jenkins cikkében elmagyarázta, az Arábiai-lemez észak felé mozog, ami a Törökország alatti Anatóliai-lemezt nyugati irányba tolja. Ez feszültséget halmoz fel a regionális törésvonalakon, a rengést pedig ennek a felhalmozódó energiának a hirtelen felszabadulása okozza.
A szakemberek a rengések erősségét ma az exponenciális, momentum magnitúdó skálával fejezik ki. Eszerint egy 8-as erősségű rengés energiaszintje 32-szerese egy 7-es rengésnek. A USGS szerint a régióban korábban csak három olyan rengés volt 1970 óta, ami 6 magnitúdónál nagyobb volt, a február 6-i előtti legerősebb, 6,7-es rengés 2020-ban történt. Korábban ugyanakkor Törökország déli és Szíria északi részét is érték erős rengések, és a szíriai Aleppót többször lerombolták földrengések a történelem során.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
