Oroszország szondát indított a Holdra
Pénteken, moszkvai idő szerint 2 óra 11-kor útnak indult a Hold felé Oroszország legújabb holdszondája, a Luna-25. Az eszközt egy Szojuz-2.1b hordozórakétán lőtték ki a Vosztocsnij repülőtérről, ha minden jól megy, a fúróval felszerelt szonda augusztus 21-én landol majd a Hold déli pólusától körülbelül 500 kilométernyire.
Ha sikerül, Oroszország elsőként landolhat a pólus közelében. Az 1750 kilós Luna-25 körülbelül harminc kilométernyi tudományos felszerelést szállít, ami Scott Pace, az Amerikai Nemzeti Űrtanács egykori főtitkára szerint az előző, 47 évvel ezelőtti misszió felszereltségéhez képest viszonylag szerénynek számít. A szonda legfontosabb eszköze egy fúrókar lesz, amivel 50 centis mélységig tud majd víz nyomai után kutatni a Hold felszínén.
Simeon Barber, az Open University csillagásza szerint a szonda a pólus közelében jó eséllyel kutathat víz után, de a landolás tervezett helyszínén, a Bogulawsky-kráterben nem biztos, hogy sikerrel jár majd. Margaret Landis, a Coloradói Egyetem bolygókutatója szerint a Roszkoszmosz nem osztotta meg a nyilvánossággal, hogy pontosan hova tervezik a landolást, de egy árnyékosabb, mélyebb kráterben nagyobb esély lenne rá, hogy jeget találnak.
Politikai üzenet
Landis szerint akár találnak, akár nem, a misszió tudományos jelentősége vitathatatlan, de nem biztos, hogy Oroszország számára ez volt az elsődleges szempont a Luna-25 elindításakor. Pace szerint valószínűleg az oroszok ezzel akarták bizonyítani, hogy benne vannak az űrversenyben, sőt, meg is előzik a többi ország hasonló küldetéseit.
A szondán eredetileg helyet kapott volna az Európai Űrügynökség (ESA) Pilot-D navigációs kamerája is, de Ukrajna leruhanása után a Roszkoszmosz és az ESA beszüntette az együttműködést. Asif Saddiqi, a Fordham Egyetem történészprofesszora szerint Oroszország a szonda elindításával a saját nagyhatalmi státuszát kívánja hangsúlyozni a Nyugat felé, valamint azt is szemléltetni akarja vele, hogy az ország ellen hozott szankciók ellenére az űrprogram folytatódik. Ezt az üzenetet támasztja alá az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben bejelentette, hogy az űrprogram továbbra is prioritást élvez az orosz politikában.
Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) vezető kutatójának, Makszim Litvaknak a nyilatkozata is: ő annyival foglalta össze a küldetés legfontosabb feladatát, hogy Oroszország be tudja bizonyítani a világnak, hogy hiába célozza több ország programja is a Hold déli pólusát, ő nyeri meg a versenyt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: