Kínai kőzetmintákat várnak a Holdról

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Dübörög a kínai űrprogram: az állami űrügynökség kedd hajnalban robotszondát indított a Holdra, amely a tervek szerint decemberben tér vissza a Földre, méghozzá körülbelül két kilónyi holdkőzettel. A szonda elméletileg akár négy kilónyi kőzetmintát is képes levenni és szállítani, hogy ebből mennyit hoz végül vissza a Földre, az majd a misszió végén derül ki. A landolást Belső-Mongóliába tervezik a hónap közepére, ha sikerül a küldetés, az Egyesült Államok és a Szovjetunió után Kína lehet a harmadik ország, amely talajmintákhoz jut a Holdról. 

Bő negyven év telt el az utolsó hasonló misszió óta: az orosz Luna-24 jelentette az utolsó felvonást a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti holdversenyben. Az orosz szonda 170,1 grammnyi kőzetmintával tért vissza a Holdról, ezekből az orosz kutatók brit, cseh és amerikai kollégáiknak is juttattak.

Hosszú Menetelés 5

A szondát Kína a Hosszú Menetelés-5 hordozórakétával indította útnak a dél-kínai Vencsangból, a mintavételi eszköz a kínai holdistennő után a Csang’o 5 nevet viseli. Az űrszonda két járművet juttat Hold körüli pályára, a kőzetmintát a leszállóegység gyűjti majd be. A landolás tervezett helyszínén nagyjából 1,1 milliárd éves kőzetre számítanak, ez sokkal fiatalabb, mint az Apollo-misszióban gyűjtött minták, ezek 3,1 és 4,4 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek.

A minták kora azért különösen fontos, mert a csillagászok ezek nélkül jobb híján a kráterek mennyiségéből próbálják megbecsülni a holdfelszín korát: minél több sérülés látható rajta, annál régebbi lehet, a mintákból azonban ennél sokkal pontosabb kormegállapítás is lehetővé válik. Neil Bowles, az Oxfordi Egyetem csillagásza szerint a Hold az univerzum kronométereként szolgál: a égitest vizsgálatával az egész Naprendszer történetéről is többet lehet megtudni. 

A Csang'o-5 modelljeFotó: Liang Xu/XINHUA via AFP

A Csang’o a 5 tervek szerint a Mons Rümker nevű vulkanikus formáción fog leszállni és mintát gyűjteni. A leszállóegységet a mintavételi robotkar és fúró mellett több kamerával, radarral és több kamerával is felszerelték. Katie Joy, a Manchesteri Egyetem csillagásza szerint a kutatásból kiderülhet a Mons Rümker kora is, de ezen túlmenően az eredmények sokat elárulnak majd a Naprendszer többi bolygójának vulkanikus történetéről is. 

A Mars előszobája

A kínai küldetés technikai részletei nagyban hasonlítanak a Holdra szálláshoz, és ez nem véletlen: James Carpenter, az Európai Űrügynökség kutatója szerint a Chang’o 5 ugyanazokkal a lépésekkel jut el a mintavétel helyszínére, mint ahogy embereket is küldenének a Holdra. Nem Kína az egyetlen ország, amelyik ezt a célt tűzte ki maga elé: a NASA 2024-ben akarja eljuttatni az első női űrhajóst a Holdra, Kína a korábbi sikeres Hold-misszióival (köztük a Hold túlsó oldalára eljuttatott szondával) már lerakta a névjegyét az égitest kutatásában, de Oroszország, India, az Arab Emirátusok és Izrael is bejelentkeztek az űrversenybe. A tét nagy: Jim Bridestine, a NASA igazgatója szerint a Hold számít a jövőbeli Mars-missziók előszobájának.

Kína a tervek szerint a 2030-as években küld majd embert a Holdra, az ország a humán küldetés előtt még két további mintegyűjtő expedíciót akar még végrehajtani.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: