Emiatt viszont antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki a tengeri élőlényekben, ezért a kutatók probiotikus kezeléseket tesztelnek az antibiotikumok kiváltására.
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint az 1950-es évektől 60 százalékkal csökkent a fajgazdagság, és ugyanekkora arányban redukálódott a korallokhoz köthető halászat során a kifogott hal mennyisége, mindezzel pedig felére esett vissza a tengeri élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásának értéke.
Egy frissen megjelent tanulmányban a Yorki Egyetem kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy bár az ismert, hogy a napvédő termékek ártanak a tenger élővilágának, speciálisan a korallokra gyakorolt hatásukról még viszonylag keveset tudnak.
A texasi tengerpartra sodródott műanyagkábelről kiderült, hogy színes tengeri korallok szövedékéből áll.
A felszín alatt akár 2 kilométeres mélységben található gazdag ökoszisztémák egyetlen állam joghatósága alatt sem állnak, így a halászattól a mélytengeri bányászatig számtalan emberi tevékenység veszélyezteti a fennmaradásukat.
A korallok megállíthatatlan pusztulásának hátterében bonyolultabb összefüggések is lehetnek, mint a tengervizek hőmérsékletének a folyamatos emelkedése. Amerikai tengerbiológusok szerint a szennyvíz többet árt, mint a meleg.
Úgy tűnik, visszafordíthatatlan a pusztulás. Az ausztál kormány csak most kapcsolt: 500 millió dollárral mentenék a több mint százszor akkora összértékű nemzeti kincset.