Most először figyeltek meg kutatók saját szemükkel egy óceánközépi hátságban zajló vulkánkitörést, amiről videófelvétel is készült – írta meg még pénteken a New York Times.

Andrew Wozniak, a Delaware-i Egyetem kémiai oceanográfusa és társai április végén a Csendes-óceán keleti részén folytattak vizsgálatokat az Alvin nevű kutatótengeralattjáróval, 2,5 kilométeres mélységben. A merülési területük a Kelet-Csendes-óceáni-hátságon (East Pacific Rise) helyezkedik el, ami a bolygónkat behálózó óceánközépi hátságrendszer részét képezi. Az óceánközépi hátságok egymástól távolodó kőzetlemezek által létrehozott, a tengeraljzatról kiemelkedő hegységrendszerek, amik együttes hossza 65 ezer kilométert tesz ki.

Wozniak és társai április 28-án merültek le a Tica hidrotermális kürtőhöz, aminek környezete akkor még tele volt élettel:csőférgekkel, kagylókkal, rákokkal és halakkal. Viszont amikor másnap visszatértek a kürtőhöz, földöntúli látvány fogadta őket, már amennyire az alacsony látótávolságban meg tudták pillantani az aljzatot. Mindent koromfekete kőzet borított, és a távolban furcsa, sárga felvillanásokat észleltek.

„Próbáltam megérteni, hogy mi történik” – mondta Wozniak. A kutatók aztán összerakták, hogy a két merülésük között a területen tenger alatti vulkánkitörés ment végbe, ami lávával borította be az aljzatot – és ezt látszólag csak egyetlen csőféreg csoport vészelte át. A sárga felvillanásokat, amik a videón is jól kivehetők, pedig az aljzat alól kiömlő, friss láva okozza. „Káprázatos volt” – mondta Alyssa Wentzel, a Delaware-i Egyetem hallgatója, aki Wozniakkal együtt merült az Alvinon.

Ezt megelőzően csak két tenger alatti vulkánkitörést láttak kutatók, de egyik se óceánközépi hátság közelében történt, mondta a lapnak Bill Chadwick, az Oregoni Állami Egyetem vulkanológusa, aki nem vett részt az expedícióban. „Ez egy rendkívül izgalmas első alkalom” – mondta. Egy ilyen esemény megfigyelése betekintést enged a szakembereknek a bolygónk egyik legalapvetőbb folyamatába, abba, hogy miként jön létre az egymástól távolodó lemezek között az új tengeraljzat – és ennek milyen hatása van az óceán kémiai viszonyaira, mikroorganizmusaira és ökoszisztémájára.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kísérlettel támasztották alá, hogy a földi élet az óceán fenekén található kürtőkből eredhet

Bodnár Zsolt tudomány 2024. január 24.

A hidrotermális kürtők környezetében a kémiai összetevők és a hőmérséklet tökéletes kombinációja tehette lehetővé az első sejtmembránok kialakulását.

Több mint 19 ezer tenger alatti vulkánt fedeztek fel radaros műholdakkal

Bodnár Zsolt tudomány 2023. április 28.

Eddig csak szonárral, vagyis hanghullámok alapján tudták feltérképezni a tengerfeneket, most viszont már akár 1100 méter magas tenger alatti hegyeket is lehet radarral, műholdról észlelni.

Kétezer méteres mélységben az óceánokban lebegő szerves törmelék 5 százaléka már mikroműanyag

Tóth András tudomány május 1.

A világ óceánjaiba évente 9-14 millió tonnányi műanyag kerül (a gízai nagy piramis tömege 6 millió tonna). Ha emiatt csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége, az tovább növelheti a globális felmelegedés mértékét, állítja egy friss kutatás.