Az Exeteri Egyetem kutatói nyomkövetőket szereltek a csigaforgató madarakra, és döbbenten konstatálták, hogy egyikük egy óra alatt tette meg a 650 kilométeres utat. Aztán kiderült, hogy nem a madár tanult meg 650-nek repülni: egy fogalmatlan turista áll a háttérben.
A tudósok eddig azt hitték, hogy a madarak elhullott állatoktól vagy vedlés idején szerzett szőrből csinosítgatják fészkeiket, lelkes madárrajongóknak hála azonban kiderült, hogy élő mosómedvék, kutyák és macskák szőrét is megdézsmálják.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.