Minden hatodik ember magányos

A világon minden hatodik embert érint a magányosság problémája, ami jelentős hatással van az egészségükre és a mentális jóllétükre, áll a Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) jelentése, amelyhez az Exeteri Egyetem is hozzájárult.
A WHO közleménye szerint a magányosság óránként mintegy 100 halálesettel hozható összefüggésbe, ami évente több mint 871 ezer halálesetet jelent, míg az erős társadalmi kapcsolatok jobb egészséghez és hosszabb élethez vezethetnek. A WHO jelentésében a társadalmi kapcsolatokat úgy definiálja, mint az emberek másokkal való kapcsolatait és interakcióit. A magányt a kívánt és a tényleges társadalmi kapcsolatok közötti szakadékból fakadó fájdalmas érzésként írja le, a társadalmi elszigeteltséget pedig a megfelelő társadalmi kapcsolatok objektív hiányaként.
„A legfrissebb adatok szerint Angliában több mint hárommillió ember érzi magát gyakran vagy mindig magányosnak, és ez a szám egyre növekszik, a legnagyobb hatása pedig a marginalizált közösségekben van” – mondja Manuela Barreto, az Exeteri Egyetem munkatársa, aki közreműködött a jelentés elkészítésében.
A jelentés kiemeli, hogy a magány minden korosztályt érint, de különösen a fiatalokat, illetve az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőket. A 13–29 évesek 17–21 százaléka számolt be magányérzetről, a legmagasabb arány a tizenévesek körében volt. Az alacsony jövedelmű országokban az emberek körülbelül 24 százaléka magányos, ami kétszerese a magas jövedelmű országokban mért aránynak.
Bár a társadalmi elszigeteltségre vonatkozó adatok korlátozottabbak, becslések szerint ez az idősek háromnegyedét és a serdülők egynegyedét érinti. Bizonyos csoportok, például a fogyatékkal élők, a menekültek vagy bevándorlók, az LGBTQ+ emberek, valamint az etnikai kisebbségek diszkriminációval vagy további akadályokkal szembesülhetnek, amelyek megint csak nehezítik a társadalmi kapcsolatok kialakítását.
A magánynak és a társadalmi elszigeteltségnek több oka is lehet. Ezek közé tartozik például a rossz egészségi állapot, az alacsony jövedelem és iskolázottság, az egyedül élés, a nem megfelelő közösségi infrastruktúra és közpolitikák, valamint a digitális technológiák. A jelentés hangsúlyozza, hogy a fiatalok esetében figyelni kell a túlzott képernyőidő vagy a negatív online interakciók mentális egészségre gyakorolt hatására.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: