Jelentősen csökkenti a városlakók magányosságérzetét, ha van lehetőség a természettel érintkezni a városon belül, állapították meg a londoni King's College kutatói. Az egyetem pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének kutatása szerint a magányosság veszélyes közegészségügyi probléma, és akár 45 százalékkal növelheti az ember halálozási kockázatát – jobban, mint az alkoholizmus, az elhízás vagy a légszennyezettség.

Ez az első olyan tanulmány, amely annak felmérésére tett kísérletet, hogy miként hat a természet a magányosságra, ráadásul nem emlékezetből kellett válaszokat adniuk az alanyoknak, hanem egy telefonos alkalmazáson keresztül, valós időben vették az adatokat.

Az eredmények szerint a városok túlzsúfoltságának érzete átlagosan 39 százalékkal növeli a magányosságot, de amikor az alanyok fákat és a szabad eget is látták, vagy madarak hangját hallották, a magányosságérzet 28 százalékkal csökkent. A társadalmi befogadás érzete 21 százalékkal csökkentette a magányosságot, amit még 18 százalékkal megdobott, ha közben a természettel is volt kapcsolata az alanynak.

Mindezek rámutattak arra, hogy a magányosság elleni küzdelemben olyan beavatkozásokra van szükség, amelyek növelik a társadalmi befogadást és a természettel való kapcsolatot, főként sűrűn lakott városokban. A kutatók szerint a városokban elhelyezett természeti környezetek segíthetnek az embereknek, hogy jobban kötődjenek a lakóhelyükhöz, de a társasági életre is jó helyszínt biztosítanak.

A kutatások sorra hoznak újabb bizonyítékokat arra, hogy a természet jó hatással van a mentális egészségre. Két éve egy kutatásból kiderült, hogy aki hetente legalább egyszer eltölt két órát a természetben (parkban, erdőben vagy tengerparton), az jelentősen jobb egészségi állapotról és az élettel való elégedettségről számol be, míg idén arra jutottak kutatók, hogy Nagy-Britanniában az erdei séták 185 millió fontot spórolnak meg a kormánynak a mentális egészségre fordított költségek tekintetében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kísérletben bizonyították, hogy a természet közelében felnövő gyerekeknek erősebb az immunrendszere

Bodnár Zsolt tudomány 2020. október 29.

Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.

Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. szeptember 22.

Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.

A városok zöldítése nemcsak a pénzt viszi, hanem közvetlen anyagi haszonnal is jár

Vajna Tamás tudomány 2021. október 22.

A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.