A Bibó István Szabadegyetem és a Földalatti Slam Akadémia március 13-i rendhagyó vitaestjén a közköltészetnek is nevezett slam poetry jeles előadói, polgárjogi aktivisták, jogászok és újságírók a sajtó- és szólásszabadság aktuális helyzetét értékelik az előadói műfaj szabályai szerint.
Mit jelentett 1848 márciusában a „Nőszabadság”? Kik követelték először Magyarországon a női választójogot? Milyen politikai kiáltványt publikált 1849 tavaszán Szendrey Júlia? Milyennek tartották a korszakban az ideális honleányt? Nemi szerepek és nemzeti diskurzus, honleányok és „szüfrazsettek” a szabadságharc sajtójában.
Miért terjedt el az a legenda, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőin szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt? Mivel ajándékozta meg Szendrey Júlia férjét a „Talpra Magyar Versért”? Tények és tévhitek a Petőfi házaspárról és a márciusi forradalomról.
Az ünnepek épp a hétköznapokból való kilépést jelentik, a forrongó múlt újbóli átélésének lehetőségét, és ez a harcos forradalmiság akár a baloldali radikalizmus táptalajául is szolgálhatott volna. Hogyan érte el a Kádár-rendszer, hogy ne legyen baj?
Március 15-e kevésbé ismert arcai: a rab, akit Táncsics börtönében felejtettek, illetve a valószínűleg élete egyik legkínosabb pillanatát átélő Jókai Mór. Bónusz: Petőfi magánéletére is pezsdítőleg hathatott a forradalom!