Úgy pörög a galaxisunk szupernehéz fekete lyuka, mintha nem lenne holnap

június 19.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Közel maximális sebességgel pörög a Tejútrendszer szupernehéz fekete lyuka egy friss kutatás szerint, ami mesterséges intelligenciával elemezte a Sagittarius A*-ról gyűjtött eddigi méréseket.

A New Scientist hétfői cikke szerint Michael Janssen, a hollandiai Radboud Egyetem kutatója és kollégái a majdnem Föld méretű eseményhorizont teleszkóp (EHT) adatait használták fel. Ez a rádiótávcső hálózat készítette az első képet a galaxisunk középpontjában található szupernehéz fekete lyukról:

A Tejútrendszer központi fekete lyuka, a Sagittarius A*
Fotó: Event Horizon Telescope kollaboráció

A képen a 4 millió naptömegű fekete lyukat körülvevő izzó gázfelhő, az úgynevezett akkréciós korong látható, ami a fekete lyuk árnyékát veszi körül. Ez a régió kétszer akkora, mint maga a fekete lyuk, amit az eseményhorizont határol, amelyen belülről még a fény sem tud kiszabadulni. A Sagittarius A*-t a Földről lényegében felülről látjuk, vagyis a fekete lyuk forgástengelye nagyjából felénk néz.

Janssen és kollégái az eddigieknél precízebb képet akartak kapni a Sagittarius A* egyes jellemzőiről, amihez mélytanulási algoritmusokat hívtak segítségül. Három, az Astronomy & Astrophysics folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint előbb egymillió fekete lyukat szimuláltak a Max Planck Számítási és Adatközpontjának nagyteljesítményű klaszterén. Ennek segítségével betanítottak egy neurális hálót, amit aztán ráeresztettek az EHT által 2017-ben gyűjtött mérésekre.

A kutatók az AI-algoritmussal azt találták, hogy a Sagittarius A* a lehetséges maximális sebességének (a fénysebesség fele) 80-90 százalékával pörög, ami a fekete lyuk fejlődéséről és történetéről árulkodik. Ha egy fekete lyuk több gázt szippant be, gyorsabban pörög, miközben ha összeolvad más fekete lyukakkal, lelassul.

A Tejútrendszer középpontjában található szupermasszív fekete lyuk – Sagittarius A* (Sgr A*) – polarizált fényben, amely feltárja az objektumot körülvevő mágneses mezők szerkezetét és erősségét
Fotó: EHT kollaboráció

Emellett úgy tűnik, hogy a Sagittarius A* akkréciós korongjának mágneses mezői máshogy viselkednek a vártnál. Ha a mostani vizsgálat megerősítést nyer, az az akkréciós korongok viselkedését leíró modellek finomítását eredményezheti.

Yosuke Mizuno, a sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatója szerint korábbi kutatások is utaltak már arra, hogy a Sagittarius A* nagyon gyorsan foroghat tengelye körül, ugyanakkor óvatosságra is intett, mivel maga a kutatók által használt számítógépes szimulációk is további fejlesztésre szorulnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: