Négy évre leállították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
A svájci és francia határon lévő Nagy Hadronütköztetőben olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyekkel az tízszer érzékenyebb lesz.
A svájci és francia határon lévő Nagy Hadronütköztetőben olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyekkel az tízszer érzékenyebb lesz.
Az Európai Részecskefizikai Laboratórium döntéshozó testülete május 22-én a Magyar Tudományos Akadémián a rejtélyes sötét energia és sötét anyag megtalálására hivatott projektről is tárgyal.
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
A svájci-francia vidék alatt elterülő 27 kilométer hosszúságú ütköztető után egy közel 100 kilométer kerületűt terveznek, amivel a fekete lyukak, az anyag és az antianyag természetét vizsgálnák.
Thomas Hertog, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora a napokban megjelent kötetében részletezi, hogy a részecskefizika által vizsgált mérettartományban egy ilyen objektum nem jelent veszélyt.
Az isteni részecske egy Z-bozonra és egy fotonra bomlott a CERN mérföldkövet jelentő kísérlete során, ami betekintést nyújthat a részecskefizika standard modelljén túlmutató világba.
Az LHCb kísérletben három, korábban sosem észlelt szubatomi részecskét sikerült megfigyelni: a legelső tetrakvark-párt és egy újfajta pentakvarkot.
A részecskegyorsító működése felújítás miatt szünetelt, de már nagyon várták, hogy visszatérjen: ha sikerülne reprodukálnia egy tavalyi kísérlet eredményeit, akkor az egy ötödik fizikai kölcsönhatás létezését is bizonyíthatná.
A Massachusetts Institute of Technology kutató gépi tanuláson alapuló módszerekkel közel száz olyan részecskét azonosítottak a kvark-gluon plazma felvillanásaiban, mint amilyenek az univerzum születését követő pillanatokban keletkeztek.
Az Odderon létezését 1973-ban vetették fel először, a részecske felfedezésére, mérési adatokból történő biztonságos kimutatására azonban 2021-ig kellett várni. Innovatív magyar módszer vezetett a bizonyítás sikeréhez.
Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.
Az ALICE óriásdetektor a Nagy Hadronütköztető nehézion-fizikai kutatásait segíti. A célja nem kevesebb, mint hogy a világegyetem születése utáni pillanatokban keletkezett anyag, a kvark-gluon plazma halmazállapot tulajdonságait kutassa.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjében zajló kísérletek új eredménye elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon nemcsak az olyan első generációs elemi részecskékkel tud kölcsönhatásba lépni, mint a proton vagy az elektron, de az elemi részecskék második generációjának tagjai is tőle nyerik a tömegüket.
A CERN új részecskegyorsítót épít, ami négyszer akkora és tízszer olyan erős lesz, mint a Nagy Hadronütköztető, és Elon Musk olcsón vállalná a kivitelézését.