Magyarországon a nőket nemcsak az alacsonyabban fizető foglalkozások jellemzik, hanem gyakran ugyanazért a munkáért is kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Boza István közgazdász szerint női kvóták helyett az apaszabadság kiterjesztése és az állásinterjún való alkudozás kiiktatása segíthetne csökkenteni a bérszakadékot.
A Fiatal Kutatók Akadémiája felméréséből az is kiderült, hogy a 45 év alatti magyar kutatók legégetőbb problémája az alacsony jövedelem – a doktori ösztöndíjak például feleakkora jövedelmet biztosítanak, mint amennyit egy felsőfokú végzettség nélküli szakmunkás megkeres.
A tömeges munkanélküliség elkerülését célzó beavatkozás mérföldkőnek számított az EU munkaerő-piaci politikájában. Míg voltak tagállamok, ahol a munkahelyek 35-40 százalékát támogatták kormányzati beavatkozásokkal, ez az arány Magyarországon volt a legkisebb: a kezdeti 1-ről is csak 5 százalékra kúszott fel 2020-ben.