Emberi kar méretű lehetett az az őshüllő, aminek faji meghatározását mostanra fejezték be ausztrál kutatók.
Most először írtak le a mai madarakéra emlékeztető színes tollakat, amiket a pteroszauruszok növesztettek. A rendkívüli felfedezés arra utal, hogy a tollaknak kezdetben hőszabályozási és vizuális kommunikációs szerepük volt – még jóval azelőtt, hogy a madárszerű dinoszauruszok szárnyra keltek volna.
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
Két évtizede találták meg magyar tudósok az ötméteres őslényt, de csak nemrégiben sikerült azonosítani az állatot. Az őskrokodil felépítése a vízi életmódhoz való alkalmazkodás korai jegyeit mutatja.