Az erdélyi magyar sajtótörténet több százezer oldalnyi archívuma vált kereshetővé
Összesen 333 492 oldal magyar nyelvű erdélyi sajtóanyag feldolgozása készült el és vált hozzáférhetővé a Digitéka oldalon.
Összesen 333 492 oldal magyar nyelvű erdélyi sajtóanyag feldolgozása készült el és vált hozzáférhetővé a Digitéka oldalon.
Aki az 1960-as években a Munkáséletből vagy a Szolnok Megyei Néplapból tájékozódott, egész pontos képet kaphatott a génszerkesztés és az internet jövőjéről, de a Ludas Matyi még Nagy Feró Kossuth-díját is előre látta.
22 amerikai, 26 angol, 17 francia, 31 osztrák, 20 olasz, 8 svájci, 9 holland, 5 belga, 12 német, 1 norvég, 4 finn, 1 török, 2 dán, 1 svéd, 1 spanyol, valamint 1-1 a Vatikán és az ENSZ által delegált médiamunkás tevékenykedett a helyszínen. Korabeli videókon, amit láttak.
A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.
A nemzetkarakterológia tudománya a 20. század közepére ugyan hitelét vesztette, a 19. század formálódó nemzeti, politikai gondolkodását viszont még vastagon átitatta. Az I. Ferenc cenzori szigorral fémjelzett uralkodásának évtizedeiből ocsúdó magyar sajtón keresztül a nemzetértelmezések sajátos, hétköznapi világa tárul elénk.
A Kommunisták Magyarországi Pártja a szocdem Népszava székházának ostromával már egy hónappal korábban elpróbálta a puccsot, hogy aztán a nyomdászok sztrájkja miatt sajtómentes március 21-én átvegye a hatalmat és kikiáltsa a proletárdiktatúrát.