Páratlan épségben megmaradt római kori sisakot találtak a tenger fenekén
A régészek szerint a sisak az első pun háború idején, az Egadi-szigeteki csata során kerülhetett a tengerbe.
A régészek szerint a sisak az első pun háború idején, az Egadi-szigeteki csata során kerülhetett a tengerbe.
A Tourette-szindróma, a Parkinson- és az Alzheimer-kór, illetve a depresszió kezelésében is segíthet az MRI-készülékbe illeszthető sisakkal végzett agyi stimuláció.
A Zágrábi Egyetem régészei a Pelješac-félszigeten folytatott feltárások során bukkantak az időszámításunk előtti 6. században készült illír fejfedőre.
A szarvakkal és madárszerű elemekkel ellátott bronz sisak 1500 évvel korábbról származik, mint ahogy a vikingek megjelentek a területen. Hogy még zavarosabb legyen az eredete, Szardíniában honos díszekkel látták el a fejfedőt, ami egy eddig ismeretlen óceáni útvonal létezésére utal.
Az 53 éves glioblasztómás férfi agyában mindössze 36 nap alatt zsugorodott a harmadára az egyik legveszélyesebbnek tartott daganat, pedig előtte a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia sem segített rajta.
Szomorú, de igaz: az igazi vikingeknek eszük ágában sem volt tülkökkel felszarvazni magukat. A szarvas sisakot viselő vikingek csak a 19. század végén jelentek meg az ábrázolásokon, és több közük van Richard Wagner díszlettervezőjéhez, mint a békés településeket feldúló, rettenthetetlen harcosokhoz.