A Tourette-szindróma, a Parkinson- és az Alzheimer-kór, illetve a depresszió kezelésében is segíthet egy új, ultrahangos sisak – állítja a University College London (UCL) és az Oxfordi Egyetem interdiszciplináris kutatócsoportja. A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás hét önkéntes részvételével tesztelte az ultrahangos agyi stimulációt.

Az eszköz egy MRI-gépbe is befér, és 256 forrással biztosítja az agy stimulációját. A kutatók ultrahanghullámokat irányítottak a látóidegekből az agyba futó fő vizuális pályán, az oldalsó geniculatus mag (LGN) apró területe felé. Ez a mindkét agyféltekén megtalálható agyi régió felel a vizuális információ feldolgozásáért. Az új technológiával kapcsolatban Ioana Grigoras, az Oxfordi Egyetem kutatója úgy nyilatkozott, hogy „először elég ormótlannak és klausztrofóbnak tűnik a fejre helyezve, de aztán megszokja az ember” – írja a Guardian.

A több mint egy évtizede folyó kísérlet kimutatta, hogy a sisak használata tartós hatást gyakorolt a látókéregre bármilyen sebészeti, vagy invazív beavatkozás nélkül. Ennek jelentősége, hogy a Parkinson-kóros betegeknél a mozgásszabályozásért felelős agyi területeket is meg lehet célozni, amitől a remegés is megszűnhet. Az eszköz jóval hatékonyabb a jelenleg is használt mélyagyi stimulációnál (DBS), mivel a mechanikai impulzusokkal tűpontossággal képest hatni az agy kis területeire is.

A UCL fejlesztőcsapatának kutatója, Elly Martin kiemelte, hogy a szakmai együttműködés célja, hogy „a rendszert egy gyakorlati klinikai eszközzé finomítsuk, amely a jövőben akár az invazív agyi implantátumokat is helyettesítheti”. Ehhez újabb tesztelésekre készülnek a kutatók, és a sisak hatékonyságát Parkinson-kór, skizofrénia, stroke utáni felépülés, krónikus fájdalom és depresszió kezelésében fogják megvizsgálni.

A Parkinson-kór kialakulásának megértése és hatékony kezelése a biológiai vizsgálatok napirendjére is felkerült. Egy korábbi kutatás azt találta, hogy az őssejtterápia képes az elhalt idegsejteket pótolni, ami enyhíti a degeneratív idegrendszeri betegség fizikai tüneteit.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)