Az eddigi legátfogóbb sörtörténeti vizsgálatban történészek, régészek, mikrobiológusok és sörfőzőmesterek jártak utána, milyen lehetett valójában az a sör, amit utoljára 1574-ben készítettek el a dublini várban.
A hároméves kísérletsorozat és a gépi tanulási algoritmusok rámutattak, hogy még a rossz ízekhez köthető vegyületek is javíthatnak a sör ízén, ha megfelelő koncentrációban vannak jelen az italban.
Először került elő Európából a lágersörök erjesztéséhez szükséges sörélesztő. A talajminták alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a vizsgált talajmintába akkor kerülhetett az élesztőgomba, amikor a sörfőzők a középkor végén a meleget kedvelő felső erjesztésű sörök után az alsó erjesztéssel kezdtek kísérletezni.
A világ sorsát nem az osztályharc, az isteni gondviselés vagy a vakvéletlen alakítja, hanem az ember örök társa, a sör – legalábbis ez derül ki Bart Dániel új könyvéből, Az arany folyamból. Meg még az is, hogy mi köze a sörnek a hallucinogénekhez, és hogy mi az a gruit.
A híres grimbergeni apátságban azóta nem főztek sört, hogy a monostor 1798-ban leégett, de akkor a recepteket tartalmazó könyvet megmentették a szerzetesek, csak épp senki sem tudta elolvasni őket. Eddig.
A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.
A Heaven & Ale-ben egy monostor vezetőjeként kell a legjobb és legtöbb sörrel megtölteni a hordókat, de az összetett stratégiai játék a tematika nélkül is megállja a helyét. Bár sörrel biztos jobb.