Az AI forradalmat okoz, ami átalakítja a társadalmunkat és a kultúránkat. Az AI-nak vannak jó és rossz hatásai. Minél fejlettebb az AI, annál radikálisabb változásokat hoz. Három felfogás, ami még a csapból is folyik, de vagy egyoldalú, vagy félrevezető, vagy éppen egyenesen hamis.
Elvezethet-e az ember és a mesterséges intelligencia között létrejövő, egyre mélyülő egymásra utaltság egy új, még a szingularitásnál is kevésbé belátható létszint kialakulásához?
A hivatásos jövendőmondó, akinek a legtöbb jóslata eddig bevált, legújabb könyvében azt állítja, hogy az MI 2029-re eléri az emberi intelligencia szintjét, és 2045-re megvalósul a szingularitás. Már csak az a kérdés, hogy végig akarunk-e menni ezen az úton.
Hogyan előzte le egy kínai AI startup az egész nyugati világot? Leelőzte egyáltalán, és mit tartogat a jövő? Fazekas Károly, az MTA emeritus kutatója elemez.
Mennyire kreatív az MI? Féljünk-e tőle, és lehet-e szabályozni? Pusztán technológia, vagy már tudomány? A Rényi Alfréd kutatóintézet elméleti matematikusa szerdai előadásában nemcsak a mesterséges intelligencia mostani állását mutatta be, hanem a jövőt is igyekezett felvázolni.
A technológiai szingularitás koncepcióját, aminek megvalósulása alapjaiban változtatná meg az emberi létet, még Neumann János vetette fel. Hol tartunk a merész jóslathoz képest?
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
A héten elhunyt Stephen Hawking tézisét gondolta tovább az a fiatal elméleti fizikusokból és kozmológusokból álló kutatócsoport, amely nemrégiben azzal állt elő, hogy egyes, felfedezésre váró fekete lyukak veszélytelenek. Mármint matematikailag. Az ilyen lyukon átkelve csak a múltját veszíthetné el az ember.
A technika olyan hihetetlen ütemben fejlődik, hogy egyes jóslatok szerint néhány évtizeden belül létrejöhet a tényleges mesterséges intelligencia. Ettől tartsunk inkább, vagy saját magunktól?