Mennyire kreatív az MI? Féljünk-e tőle, és lehet-e szabályozni? Pusztán technológia, vagy már tudomány? A Rényi Alfréd kutatóintézet elméleti matematikusa szerdai előadásában nemcsak a mesterséges intelligencia mostani állását mutatta be, hanem a jövőt is igyekezett felvázolni.
A technológiai szingularitás koncepcióját, aminek megvalósulása alapjaiban változtatná meg az emberi létet, még Neumann János vetette fel. Hol tartunk a merész jóslathoz képest?
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
A héten elhunyt Stephen Hawking tézisét gondolta tovább az a fiatal elméleti fizikusokból és kozmológusokból álló kutatócsoport, amely nemrégiben azzal állt elő, hogy egyes, felfedezésre váró fekete lyukak veszélytelenek. Mármint matematikailag. Az ilyen lyukon átkelve csak a múltját veszíthetné el az ember.
A technika olyan hihetetlen ütemben fejlődik, hogy egyes jóslatok szerint néhány évtizeden belül létrejöhet a tényleges mesterséges intelligencia. Ettől tartsunk inkább, vagy saját magunktól?