Az AI keresztapja szerint anyai ösztönökkel kellene ellátnunk az AI-t, mielőtt elsöpörne bennünket
Csakhogy az is kérdés, létezik-e egyáltalán olyasmi, hogy anyai ösztön.
Csakhogy az is kérdés, létezik-e egyáltalán olyasmi, hogy anyai ösztön.
Kiválasztott esettanulmányokon tesztelték a Microsoft új rendszerét, lényegesen jobb eredményt produkált az orvosoknál.
Egy San Franciscó-i luxusvillában tartottak világvége-konferenciát a techvilág befolyásos alakjai. Erre szerintük azért volt szükség, mert a nagy cégeket (OpenAI, Google) csak addig érdekelték a féktelenül fejlődő AI veszélyei, amíg el nem kezdtek profitálni belőle.
A Meta új AI-labort hoz létre, aminek vezetésére egy 28 éves AI-fejlesztőt jelölnének. Zuckerberg az AI-t az emberi történelem egyik legfontosabb innovációjának tartja, és azért küzd, hogy a Meta ne maradjon le az egyre fokozódó AI-versenyben.
Hogyan előzte le egy kínai AI startup az egész nyugati világot? Leelőzte egyáltalán, és mit tartogat a jövő? Fazekas Károly, az MTA emeritus kutatója elemez.
Sam Altman, az OpenAI nemrég kirúgott vezére szerint a ChatGPT mögött álló modellek további áttörés nélkül nem vezetnek el az általános mesterséges intelligenciához vagy a szuperintelligenciához. Az MTA múlt heti konferenciáján részt vevő filozófusok is amellett érveltek, hogy jelenlegi formájában az AI nem érhet fel az emberi gondolkodáshoz.
A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.
Egy elméleti kutatás szerint a szuperintelligenciák kockázatát két módon mérsékelhetjük: megfosztjuk a tanulás lehetőségétől, vagy tervezünk hozzájuk egy vészleállító algoritmust. Az első megoldás egy hülye gépet eredményez. A második megvalósíthatatlan.