A Trianonról szóló 11. Qubit Live nézői kérdései között felmerült Horvátország problémája, a szupermagyar székelyek legendája és az is, hogy fennmaradhatott volna-e a Trianon előtti Magyarország. Aki válaszolt: Ungváry Krisztián, Hatos Pál és Ablonczy Balázs.
Kárpátaljai konteókról, magyar nagyhatalmi álmokról, a nemzetek feletti struktúrákhoz való viszonyról és az Országház előtti emlékműről esett szó a trianoni béke traumáját és máig tartó hatásait elemző 11. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Az illiberalizmus és a jobboldaliság hosszú múltra tekint vissza Magyarországon, pedig a régióban egyáltalán nem számít ördögtől való gondolatnak a nemzeti liberalizmus eszméje. Ungváry Krisztián a 11. Qubit Live-on ennek a történelmi okairól és a változás lehetőségeiről tartott előadást, ami most videón és podcastként is elérhető.
A magyarok 98 százaléka szerint igazságtalan volt a békeszerződés, de csak 7 százalékuk tudja, hogy mikor írták alá, mekkora területet érintett, és hány magyar került miatta idegen földre. Ezt a fájó tudáshiányt enyhítette három történész, Hatos Pál, Ablonczy Balázs és Ungváry Krisztián tegnap esti rendezvényünkön.
Ha valaki azt állítja, hogy „a tudomány célja egy: mégpedig az igazság, semmi más nem érdekes”, jelentős mértékben leegyszerűsített és beszűkült képet mutat a tudományról, történeti távlatból nézve pedig egészen egyszerűen hamisat.
Az igazságtételi törvényt 1992-ben megtorpedózó Alkotmánybíróság akkori elnöke, Sólyom László is felszólalt azon a rendezvényen, ahol Ungváry elmondta: a múlt feldolgozása mutyivá vált, a jogállam pedig folyamatosan romlik Magyarországon.