A messianisztikus politikai vezetőbe vetett hit a monarchikus uralkodók isteni elrendeltetéséhez hasonló kultusszal jár, kiiktatva a politikai ellenfelek, a politikai párbeszéd és a kritika lehetőségét is. A kvázi-vallásos rajongás ugyanakkor hisztérikus reakciókká alakíthat politikai identitásokat, és a politikai ellenfélben „démoni”, „sátáni”, „ördögi” ellenségképet lát.
A tibeti eredetű buddhizmus harmadik legfontosabb vezetőjének 10. reinkarnációját egy amerikai-mongol fiúban találták meg. A dalai láma már be is iktatta, Kína nem örül.
„Ma is sokan vélik úgy, hogy a tudomány vagy a technológia az ördög műve, az Istenhez hű embernek pedig el kell vetnie ezeket. Én azonban úgy gondolom, hogy épp ellenkezőleg, mindez Isten ajándéka” – mondja a lelkész, aki a ChatGPT-vel írt prédikációt olvasott fel a dömösi 1000 Éves Templomban.
Az abszolútum a legtöbb vallási hagyomány alaptanítása szerint nemcsak öröktől fogva létezik, de mindenható és mindent átható is, így szükségtelenné válik annak a vagy-vagy szituációnak a feltevése is, hogy anyag és isten kizárnák egymást. Válasz Marosán György „Isten nélkül hol a poén?” című cikkére.
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.
A Szentatyának azzal a sorral van baja, hogy „ne vígy minket a kísértésbe” – ilyet szerinte Isten nem tesz, csak a Sátán. A Miatyánk reformja azonban nem a forradalmi újításairól hírhedtté vált katolikus egyházfő ötlete, de még nem is csak a 21. századi liberális klérusé.