Na, ezt tudja a szenzor, amit a futball-vb labdájába építettek
Kamerafelvételek alapján sem lehetett egyértelműen kiszúrni azt az érintést, amelyet a Trionda vb-labdába épített szenzor érzékelt. Az IMU döntött a portugál-horvát meccsen.
Kamerafelvételek alapján sem lehetett egyértelműen kiszúrni azt az érintést, amelyet a Trionda vb-labdába épített szenzor érzékelt. Az IMU döntött a portugál-horvát meccsen.
Száraz Miklós György frissen megjelent Legendás Budavár című könyve alapján turistának álltam, és megnéztem, hogy mi a helyzet most Budapest egyik legkedveltebb turistacélpontján, a várban. Az eredmény felemás: turisták vannak, utcák vannak, házak vannak, de az új épületek – főleg a múlt tükrében – nem tűnnek telitalálatnak.
Még 8-10 év, mire befejezik, de a nem mindennapi projekt közben annyi szakértelmet halmoztak fel, hogy a párizsi Notre-Dame felújításánál is a Guédelon várépítőitől kértek tanácsot.
Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Számtalan olyan helységnév létezik Magyarországon, amiben szerepel a vár, a szék vagy a malom szó, még sincs ott se vár, se szék, se malom. Magamban a Pomázhoz közeli Csikóvárat is ide soroltam, de legnagyobb megdöbbenésemre az 556 méter magas vulkanikus hegy tetején valaha valóban állt egy vár. Hogy került oda, és hová tűnt?
Az augusztus 20-tól látogatható Szent István-terem újraépítését legitimálhatja annak utóélete, vagyis hogy mit kezd vele a kormány, a Budapesti Történeti Múzeum és a Várkapitányság. A több száz szakember részvételével zajló rekonstrukció végén nemcsak építészeti, hanem szimbolikus értelemben is kérdés, hogy ez a bő 70 négyzetméter alapterületű terem mibe ágyazódik bele, milyen funkciót lát el az épületen belül, és milyen üzenetet közvetít számunkra.