Az agyba is bejuthat a koronavírus

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egyre több tudományos bizonyíték van rá, hogy a koronavírus-fertőzés a kognitív képességeinkre is kihat. A betegségnek olyan kísérő tünetei vannak, mint a gondolkodás elködösödése vagy a fáradékonyság; a terület szakértői kezdik sejteni, hogy mi válthatja ki ezeket. Egyesek elég riasztó következtetésekre jutottak.

A Nature Neuroscience folyóiratban december 16-án jelent meg egy tanulmány, ami a SARS-CoV-2 vírus agyműködésre gyakorolt hatásait vizsgálta. A szerzők egérkísérleteiben a vírus tüskefehérjéje – amit a vírus vörös csápjaként szoktak ábrázolni – képes volt áthatolni a vér-agy gáton. A kutatók szerint mindebből arra következtethetünk, hogy a koronavírus képes bejutni az agyba.

Úgy működik, mint a HIV vírus

Az S1 proteinként is ismert tüskefehérje határozza meg, hogy a vírus milyen sejtekbe juthat be. William A. Banks, a Washingtoni Egyetem professzora a Medicalxpress hírportálnak elmondta, hogy a vírus ilyen szempontból pont úgy viselkedik, mint egy kötőfehérje. Banks szerint az S1-hez hasonló kötőfehérjék általában magukban is képesek kárt okozni, mert ha elszakadnak tőle, gyulladás alakulhat ki. Banks úgy véli, hogy az S1 fehérje arra készteti az agyat, hogy citokint és más gyulladást kiváltó anyagokat szabadítson föl.

A koronavírus-fertőzés okozta gyulladást tudományos körökben citokinviharnak is nevezik; ilyenkor az immunredszer észleli a vírust és a fehérjéjét, és túlműködéssel igyekszik felvenni ellene a harcot. Mindez oda vezet, hogy a fertőzött személy tudata elködösül, fáradtabbá válik, és általában romlanak a kognitív képességei.

Banks és munkatársai ezt a folyamatot a HIV vírusnál is megfigyelték. Kíváncsiak voltak, hogy ugyanez zajlik-e le a koronavírus esetében is. Banks szerint a koronavírus S1 proteinje és a HIV–1 vírus gp120 nevű fehérjéje hasonlóan működnek. Mindkettő glikoprotein, vagyis rengeteg szénhidrátot tartalmaznak. Ezek kovalens kötéssel kapcsolódnak a fehérjékhez, a fehérjék pedig a receptorokhoz. Mindkettő átjuthat a vér-agy gáton. A kutatók feltételezik, hogy az S1, hasonlóan a gp120-hoz, mérgező hatással van az agyszövetekre.

Hidd el, nem akarsz szívózni vele

Banks laboratóriuma az Alzheimer-kór, az elhízás, a cukorbetegség és a HIV vonatkozásában vizsgálták a vér-agy gát működését, de áprilisban 15 munkatársával együtt hozzáfogott az S1 fehérjével végzett kísérletekhez. Az eredményeik segíthetnek értelmezni a koronavírus okozta megbetegedés különböző szövődményeit.

„Tudjuk, hogy ha megfertőznek koronavírussal, nehézségeid támadnak a légzéssel, és ez amiatt van, hogy a fertőzés a tüdődet támadja. Ugyanakkor van egy másik magyarázat is: az, hogy a koronavírus bejut az agy légzőközpontjába, és ott is problémákat okoz.”

– mondta Banks.

Jacob Raber, az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem professzora, aki szintén részt vett a kutatásban, a Medicalxpress kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kísérletek során azt is megfigyelték, hogy az S1 jóval gyorsabban haladt a férfiak szaglóhámjában és veséjében, mint a nőkében. Ez a megfigyelés magyarázatot nyújthat arra, hogy a férfiaknál miért sokkal súlyosabbak a koronavírus okozta szövődmények.

Banks szerint nem szabad félvállról venni a vírust.

„Hidd el, nem akarsz szívózni vele. A koronavírus által kiváltott hatások akár súlyosabbá vagy maradandóbbá válhatnak. Ha pedig azért alakulnak ki a szövődmények, mert a vírus bejutott az agyba, igen hosszan tartó hatásokkal számolhatunk.”

– mondta Banks.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: