A természetvédelmi beavatkozás a tervek szerint 54 kilométernyi mellékágat is visszacsatol az élő folyókhoz.
A Yale környezetkutatói kiszámolták, hogy a természetes populációméret helyreállításával alig kilenc szárazföldi és tengeri állatcsoport élettevékenysége annyi szén-dioxidot kötne meg, mint amennyi a klímacélok eléréshez szükséges.
Bár a farkasok visszatelepítését megfúrták a helyi gazdák, a kőszáli kecske már megjelent az ibériai fennsíkon, és a szakállas saskeselyű is visszatér. A projekt 850 ezer hektáron teszi természetközelibbé a környezetet és ökológiai, gazdasági és társadalmi értelemben is fenntarthatóvá az ottani életet.
A Duna-deltától a Skót-felföldön és az Odera torkolatvidékén át a a bulgáriai Rodopéig szerte a kontinensen zajlanak azok az élőhely-rekonstrukciós programok, amelyeket a 2011-ben alapított Rewilding Europe nevű páneurópai szervezet koordinál.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.