A New Scientist hívta fel a figyelmet arra a Nature Climate Change folyóiratban korábban megjelent tanulmányra, amely szerint kilenc kulcsfontosságú állatcsoport természetes populációjának helyreállításával hatalmas mennyiségű szén-dioxidot lehetne kivonni a Föld légköréből, lehetővé téve ezzel a felmelegedés drasztikus lassítását.

A Yale Egyetem környezettudományi tanszékének koordinálásával egy nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy hat állatcsoport szigorúbb védelmével és további három csoport globális létszámának bővítésével teljesíthetők lehetnek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére kitűzött klímacélok. Állításuk szerint a megnevezett szárazföldi növényevők a ligeterdők és gyeptársulások ökoszisztéma-mérnökei, miközben szervezetükben évtizedekig nagy mennyiségben tárolják a szenet. A tengeri növényevők ugyanezt a szerepet töltik be az óceáni ökoszisztémákban. A ragadozók pedig arról gondoskodnak, hogy a növényevők nehogy túlszaporodjanak, veszélyeztetve ezzel a szén-dioxid megkötésben élenjáró flóra épségét és egyensúlyt teremtő működését.

A kutatók számításai szerint a gnúk (Connochaetes), a szürke farkasok (Canis lupus), a tengeri vidrák (Enhydra lutris), a pézsmatulkok (Ovibos moschatus), a feketeúszójú szirticápák (Carcharhinus melanopterus), a citromcápák (Negaprion brevirostris) és a tigriscápák (Galeocerdo cuvier), valamint a tengeri halászat korlátozásával felszaporított óceáni halak teljes populációinak összanyagcseréje évente 5,8 gigatonna szén-dioxidot kötne meg hosszú távon a Föld jelenlegi légköréből.

Amennyiben a déli féltekén élő sziláscetek (Mysticeti) állományot legalább 188 ezer egyedre, az amerikai bölényét (Bison bison) 2 millióra, az afrikai elefántét (Loxodonta africana) pedig 500 ezerre sikerülne emelni, akkor a kivont szén-dioxid mennyisége elérhetné a 6,41 gigatonnát.

Ez a szám pedig szinte tonnára megegyezik a párizsi klímaegyezményben rögzített szükséges mennyiséggel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A vadon élő növények és állatok tartják el a Föld népességének felét

Vajna Tamás gazdaság 2022. július 11.

Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.

Barátkeselyűvel, párduchiúzzal és őstulokkal vadítják vissza az ember által kizsigerelt spanyol fennsíkot, a Mezetát

Vajna Tamás tudomány 2022. november 12.

Bár a farkasok visszatelepítését megfúrták a helyi gazdák, a kőszáli kecske már megjelent az ibériai fennsíkon, és a szakállas saskeselyű is visszatér. A projekt 850 ezer hektáron teszi természetközelibbé a környezetet és ökológiai, gazdasági és társadalmi értelemben is fenntarthatóvá az ottani életet.

Visszavadítottak egy folyót a holland-belga határon, helyreállt az 500 évvel ezelőtti paradicsomi állapot

Vajna Tamás tudomány 2022. október 1.

A Maas 45 kilométeres határszakaszát 550 millió eurós költséggel szabályozták szabályozatlanná. A természetközeli élőhelyen létrehozott park tavaly már kétmillió látogatót vonzott, a zöld turizmusból pedig közel egymilliárd eurós bevétele származott a régiónak.