A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
A földgáz üzemű erőművek után a megújuló energiatermelés is megelőzte a szénszektort az USA-ban. A szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek egyre olcsóbban és egyre nagyobb hatásfokkal működnek.
A vízerőművek kezdetben kiváló megújuló energiaforrásnak tűntek, de 1975 után Európában és Észak-Amerikában alábbhagyott a lelkesedés, ugyanis kiderült, hogy a duzzasztógátak katasztrofális hatással vannak a környezetre.