Letarolta az EU-ban a fosszilis energiát a nap- és szélenergia
Tavaly először több áramot termeltek az EU-ban nap- és szélenergiából, mint fosszilis tüzelőanyagokból, ráadásul Magyarországon hasznosítják a napenergiát a legnagyobb arányban.
vízenergia
Most először csökkentek Kína kibocsátásai a tiszta energiaforrások terjedése miatt
Az első negyedévben a világ második legnagyobb gazdaságának üvegházgáz kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. A klímapolitikai vállalásaiktól még így is messze vannak.
Szárnyalnak a megújuló energiaforrások az USA-ban, és a trendnek még Donald Trump sem tud könnyen keresztbe tenni
Tavaly 27 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a napenergia részaránya az energiatermelésben, miközben az országban kezd felpörögni a napelemgyártás is. A piaci folyamatokat még a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló amerikai kormányzat sem tudja felülírni.
Az energiaellátást is veszélyezteti az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszálya Európában
A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.
A felmelegedés miatt csökkenő vízkészlet komoly veszélybe sodorja az energiaellátást Európában
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
Történelmi fordulat: Amerikában a megújulók lekörözték a széntüzeléses energiatermelést áprilisban
A földgáz üzemű erőművek után a megújuló energiatermelés is megelőzte a szénszektort az USA-ban. A szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek egyre olcsóbban és egyre nagyobb hatásfokkal működnek.
Tévút lehet a vízenergia, mégis úgy építik a vízerőműveket, mintha nem lenne holnap
A vízerőművek kezdetben kiváló megújuló energiaforrásnak tűntek, de 1975 után Európában és Észak-Amerikában alábbhagyott a lelkesedés, ugyanis kiderült, hogy a duzzasztógátak katasztrofális hatással vannak a környezetre.