Magyar Tudományos Akadémia: A genomszerkesztés nem génmódosítás

2018.01.04. · tudomány

Alapjaiban változtathatja meg a magyar politika és a társadalom génmódosításról kialakított álláspontját a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) az a december közepén kiadott közleménye, amely leszögezi: a genomszerkesztés nem számít génmódosításnak.

Az akadémia Precíziós gén- és genomszerkesztés az élhetőbb világért című közleményének hatására nemcsak a szakterminológia, hanem a magyarországi jogszabályi háttér is változhat a „géntechnológiával módosított szervezetnek” hívott GMO-k évtizedek óta vitatott ügyében. A szöveget Dudits Dénes, Kosztolányi György és Venetianer Pál, az MTA rendes tagjai jegyzik.

A közlemény alapját adó akadémiai állásfoglalást még október végén fogadta el az MTA közgyűlése. A magyar tudományos elit ebben arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy vizsgálják felül eddigi GMO-politikájukat, mondván, a technológiai fejlődés már meghaladta azt. Ezzel a közgyűlés az EU-tagállamok tudományos akadémiáiból verbuvált tanácsadó testület, a European Academies' Science Advisory Council (EASAC) nyárvégi felhívásához csatlakozott.

Hogy az eddig szigorúan GMO-ellenes szakpolitikai irányban bekövetkezik-e a decemberi állásfoglalásban elvárt fordulat, nem tudni. Ahogy azt sem, miképpen változna az Alaptörvény GMO-mentességről is rendelkező XX. cikkelye. A szöveget jegyző akadémikusok mindenesetre a pro-GMO oldal képviselőjeként váltak ismertté. Dudits professzor alapító elnöke az alig két éve bejegyzett Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesületnek, amelynek rendes tagjai között a Monsanto Hungária Kft., a Pioneer Hi-bred Zrt. is megtalálható, az intézményi támogatók sorát pedig mások mellett a Bayer CropScience erősíti. E cégek anyavállalatai – mint azt megírtuk – meghatározó szereplői a globális GMO-iparnak.

Genomszerkesztés grafikus módra
photo_camera Genomszerkesztés grafikus módra Grafika: Tóth Jónás Róbert/ Qubit

MTA: A genomszerkesztés nem génmódosítás

„A genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben” – olvasható az állásfoglalás bevezetőjében. A szerzők ezután felsorolják az angol nyelvű szakterminológiában genome editing néven emlegetett technológiákat, és azok ismert és várható előnyeit.

Az MTA állásfoglalásában szereplő genomszerkesztés nem azonos a köznyelvi és a politikai argóban génmódosításnak vagy -manipulációnak nevezett technológiák egyikével sem. Az utóbbi ugyanis az úgynevezett transzgén-átvitelen alapul, vagyis azon az eljáráson, amellyel fajidegen gént építenek be a genomba, annak reményében, hogy így új tulajdonságokkal ruházzák fel az egész szervezetet. (A módszer alapozta meg a fluoreszkáló kukoricáról, az embersertés-kiméráról és más egyéb szörnyszülöttekről szóló városi legendákat is.)

A genomszerkesztés ezzel szemben olyan beavatkozás, amellyel a nukleotid-bázispárok alkotta DNS-lánc meghatározott darabját cserélik le, illetve kapcsolják be vagy ki – konyhanyelven fogalmazva. Tehát az eljárás során nem egy idegen tulajdonság, illetve képesség átültetése a cél, hanem a saját tulajdonságok erősítése/gyengítése/megváltoztatása.

A genomszerkesztés felhasználása

A három évtizeddel ezelőtti felfedezése óta a genetikai kutatásokban a DNS-lánc pontos bázisorrendjének meghatározására (szakszóval szekvenálására) is bevetett CRISPR/Cas9 rendszert már régóta használják a baktériumok és gombák genomjának szerkesztésére – írják az akadémikusok. A gyógyszerek előállítása mellett nagy értékű vegyületek szintézise, bioüzemanyagok, bioszenzorok kifejlesztése is alapozható a genomszerkesztési technológiákra. Az állásfoglalás szerint sikeres kísérletek tanúsítják, hogy az az efféle módszerek eredményesen alkalmazhatók betegségellenálló gabonafélék, hímsteril – vagyis címerezést nem igénylő – hibridkukorica vagy gyomirtószer-rezisztens növények előállítására. Úgy vélik, a metódus lehetőségei olyan állatok (például sertés) nemesítésekor is sikerrel kecsegtetnek, amelyek emberi szervdonorként is hasznosíthatók.

A szerzők az örökletes monogénes emberbetegségek, például a vérképzőrendszer alulműködésével járó béta-thalasszémia vagy a súlyos anyagcserezavarként jelentkező cisztás fibrózis gyógyírját is megtalálni vélik a genomszerkesztésben. A szöveg szerint az említett CRISPR-technológiával a betegséget kiváltó génhiba precíz célzással kiiktatható lehet.

Az állásfoglalás műfaji sajátossága, hogy nem követi a tudományos publikációk sorvezetőjét, így a példák sincsenek kifejtve, netán lábjegyzetelve. A biotechnológiára, energetikára és környezetvédelemre szakosodott EASAC eredeti közleménye nem hagyta el a hagyományos apparátust, bár kétségtelen, hogy terjedelme 43 oldalt tesz ki, szemben az MTA alig négyoldalas szövegével.