Már egyévesek a Colossal Bioscences tízezer év után visszahozott óriásfarkasai, de még mindig heves tudományos vita övezi az állatok génmódosításának etikai és természetvédelmi kérdéseit.
Ho Csien-kuj 2018-ban világraszóló tudományos botrányt kavart a világ első CRISPR-gyerekeinek létrehozásával. Három év börtön után most világító háziállatokban utazó feleségével készül meghódítani Amerikát.
Kicsiben kell kezdeni, hogy nagyot lehessen alkotni.
Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
Az ázsiai ország nemrég új irányelveket fogadott el az emberi genomszerkesztési kutatások szabályozására, amit kínai szakemberek tiltakozásának hatására októberben kibővítettek. Eközben újabb és újabb kérdések merülnek fel a kínai laborok biztonságosságáról.
Az Európai Bizottság hétfőn megjelent javaslata szerint a szigorú uniós GMO-szabályozás nem terjedne ki az elmúlt húsz évben fejlesztett génszerkesztési módszerekkel nemesített növények közcélú termesztésére. Óriási a tiltakozás.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.
Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
Elon Musk közeli munkatársa, Max Hodak elengedte a fantáziáját, amikor azt mondta, hogy 15 év alatt Jurassic Parkot lehetne teremteni. Senki ne élje bele magát.
Merész vállalkozás mesterséges tintahalembriókat létrehozni, majd a kemény burkukon keresztül hatolva génszerkeszteni őket. Egy amerikai kutatócsoportnak mégis sikerült, és ezzel ahhoz is közelebb jutottak, hogy megfejtsék a fejlábúak különös intelligenciájának titkát.
Egyelőre nincs meg a különleges beavatkozás eredménye, de a kutatók bíznak benne, hogy a látás-visszaállító génterápiával akár olyanok is „visszanyerhetnék” látásukat, akik vagy teljesen vakon születtek, vagy már nem emlékeznek rá, hogy valaha láttak.
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.
A világ első génszerkesztett embrióit létrehozó kínai tudóst kivetette magából a tudományos közösség, mégis akad, aki élesben próbálná ki a technológiát. Denis Rebrikov orosz molekuláris biológus azt mondja, neki szilárdabbak az érvei.
A felmelegedő és túlnépesedő bolygón a megoldást csak a növénytermesztés jelentheti, de a növények is nagyon megszenvedik a klímaváltozást. A gabonafélék hozamát drasztikusan növelni kellene.