Kutatók rekonstruálták egy 75 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi nő arcát – írta szerdán a CNN. Shanidar Z maradványaira az Iraki Kurdisztánban található Shanidar barlangban akadtak rá 2018-ban, és arcát egy, a BBC által készített Netflixes sorozatban mutatják be.

A neandervölgyi nőt egy kimélyített vízmosásban temették el, úgy, hogy bal karjával megtámasztották a fejét. A barlangban feltárt koponyát a szakemberek mintegy kétszáz, rossz állapotú csonttöredékből állították össze. Ez 9 hónapot vett igénybe, majd arcát paleo-művészek segítségével a koponya kontúrjai alapján rekonstruálták. Ehhez előtte meg kellett határozni a neandervölgyi nemét is, amihez medencecsontok hiányában fogzománcból kivont ősi fehérjéket használtak.

Shanidar Z halálakor 40-es éveinek közepén járhatott. „Ez egy olyan valaki volt, aki viszonylag hosszú életet élt. Abban a társadalomban valószínűleg elég fontos szerepe lehetett a tudása és tapasztalata miatt” – mondta Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem paleoantropológus professzora, aki részt vett a maradványok feltárásában. A kutató szerint a nő „segíthet összekötni bennünket azzal, akik ő voltak”.

A hangsúlyos szemöldökgerincek, valamint az áll hiánya miatt a neandervölgyiek koponyája másként nézett ki, mint a miénk, mondta Pomeroy. A kutató szerint Shanidar Z arcának rekonstrukciója ugyanakkor arra utal, hogy ezek a különbségek a valós életben nem voltak annyira kiemelkedőek.

A rekonstrukcióban „van valamennyi művészi szabadság, de az alapját egy valós koponya és valós adatok adják, amik felhalmozódtak ezekről az emberekről” – mondta a kutató, aki szerint a nőnek 1,5 méteres testmagasságához képest nagy méretű arca volt. „A szemöldökgerincei is elég nagyok voltak. Ilyennel általában nem találkoznánk, de ha modern ruhákba öltözne, nem néznénk rá kétszer” – mondta.

A neandervölgyiek (Homo neanderthalensis) a modern ember (Homo sapiens) közeli rokonai voltak, és 40 ezer évvel ezelőttig Eurázsiában éltek, több tízezer éven át őseink szomszédságában. A neandervölgyiek genomjának meghatározásáért, ami színesebbé tette képünket az emberi evolúcióról, két évvel ezelőtt Svante Pääbo svéd evolúció-genetikusnak ítélték oda az orvosi-élettani Nobel-díjat.