2006 óta megtizenkétszereződött a madagaszkári törpemaki-fajok száma – itt a legújabb!
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Teste 17, farka 28 centiméter hosszú, bundája barnás fekete, rokonaihoz hasonlóan a fák lombkoronájában tölti hétköznapjait, és a tudományos keresztségben a Cheirogaleus grovesi nevet kapta a Madagaszkáron legújabban feldedezett lemurfaj. A magyarul makinak is nevezett család törpe nemzetségébe sorolt emlőst az amerikai Kansas City és Des Moines közelében található, gigantikus biodómjáról is híres Omaha Zoo, a New York-i Suny Polytechnic Institute és a Global Wildlife Conservation nemzetközi vadvédelmi szervezet szakembereiből álló kutatócsoport azonosította.
A Science Alert beszámolója szerint a gyümölcsevő törpe lemur (vagy ha úgy tetszik: törpe maki) a Madagaszkár délkeleti részén található Ranomafana és Andringitra nemzeti parkok esőerdőiben él. Keresztapja a tavaly novemberben elhunyt brit-ausztrál primatológus, Colin Groves volt, aki több mint négy évtizedes karrierje során félszáznál is több új fajjal bővítette a rendszertani katasztert. Utolsó felfedezése a Qubit hasábjain is megírt szumátrai orángután (Pongo tapanuliensis) volt. Groves a primatológia, az evolúciós biológia, a morfológiai elemzés és az emlőstaxonómia világhírű szakembereként a genetikai alapú rendszertani lajstromozás élharcosa volt.
A róla elnevezett új fajt is molekuláris DNS-elemzés segítségével fedezték fel a kutatók. Ehhez a befogott, aztán szabadon engedett lemuroktól szövet- és vérmintákat vettek, az úgynevezett mitokondriális szekvenciák egybevetése és a korábban azonosított fajokéval történt összehasonlítása után írták át a taxonómiai kategóriát. 2006 óta így tizenkétszereződött meg a madagaszkári törpe maki fajok száma (korábban ugyanis csak két fajt ismert a szakirodalom):
A genetekiai alapú rendszertani azonosítás leegyszerűsített lényege, hogy a sejten belül, de nem a sejtmagban, hanem a körülötte lévő sejtszervecskékben, a mitokondriumokban található egy másik, gyűrű alakú és helye alapján mitokondriális DNS-nek nevezett dezoxiribonukleinsav. Ez a DNS is szerepet játszik az öröklésben, ám kizárólag anyai ágon. Ráaadásul, ellentétben a kettős spirálú DNS-ekkel, egy-egy sejtben több száz vagy akár tízezer példányban is megtalálható. Tömeges jelenléte a mintavételt könnyíti meg, az anyához kötődése pedig a rokoni kapcsolatok felderítését.
A Groves-makit is felfedező kutatók reményei szerint a módszerrel még további – garantáltan cuki – fajok különíthetőek el a törpe makik nemzetségén belül.
A klímaváltozás és az erdőirtás miatt éheznek a bambuszmakik, már rég ki kellett volna halniuk
Ha így megy tovább, az óriás lemurfélének végleg befellegzett, nem lesz hová menekülnie.
1929 óta először bukkantak új emberféle majomfajra
A szakértők szerint a legősibb orangutánfajt fedezték fel egy szumátrai erdőben, alig 800 egyeddel, és ezzel egyből a legveszélyeztetettebb emberfélévé lépett elő.