Mit csinál a kutya, amikor otthon hagyják egyedül?

Biztosan ismer mindenki egy Zsömit, aki egész nap vonyít az irodával szomszédos lakásban, vagy egy munkatársat, aki nem tud lejönni a gondolatról, hogy Fifi estére szétszedi a nappalit. Valószínűleg már tizenezer éve, rögtön a háziasítás után elkezdte az embereket érdekelni, mit csinálnak a kutyák, amikor senki sem figyel rájuk, az aggodalom pedig csak nőtt, mióta társasházakban, lakásokban is tartanak háziállatokat, és ne adj’ isten még a nők is eljárnak otthonról dolgozni.

Kutyafejre rögzített GoPro-videókkal teli a Youtube, és már hollywoodi franchise is épült az ötlet mögé – de mit mond a tudomány arról, hogy mi történik egy kutyával, ha otthon hagyják?

A kis kedvencek titkos élete (2016)Fotó: Universal Pictures/Photo12

A videókból az derül ki, hogy általában nem áll másból a kutyák egyedül töltött ideje, mint fel-alá járkálásból, pihenésből és az ablakon keresztül a külvilág bámulásából, bár az alábbi videón másfél másodpercig még egy játékot is magához vesz a husky. De a youtuberek nem állítanak fel kontrollcsoportokat és nem százalékosítják a nyüszítések és a vonyítások arányát, szemben az egyedül hagyott kutyák viselkedését elemző tudósokkal.

A kutyák és az idő múlása

Először azt érdemes tisztázni, hogy a kutyák hogyan érzékelik az időt, vagyis mennyit számít nekik, hogy fél órára ugrunk le a boltba, vagy végigtolunk egy 8-9 órás munkanapot.

2016 végén a nemzetközi sajtót is bejárta az ELTE Etológia Tanszéke és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport közös tanulmánya, amelyben igazolták, hogy a kutyáknál is működik a sokáig kizárólag emberinek tartott epizodikus emlékezet – ez felel a múltbeli, komplex események felidézéséért, másképpen mentális időutazásnak is hívják. Legalábbis egy fajtája: „az epizodikus emlékezetet hagyományosan az öntudathoz kötjük, de mivel a kutyákról nem tudjuk, hogy öntudatosak-e, ezért esetükben epizodikus jellegű memóriának hívjuk” – mondta a Guardiannek a kutatás vezetője, Claudia Fugazza.

Mivel a kutatás során az emberi cselekvést utánzó kutyák eredményei idővel romlottak, a mozdulatsorok (esernyő megérintése, felugrás egy székre stb.) felidézésének mindenképpen az epizodikus emlékezethez hasonló módszerrel kellett történnie – egy perc után már csak a kutyák 59 százaléka, egy óra után pedig a 35 százalékuk tudta imitálni a mozdulatot.

Azt egyelőre nem tudják bizonyítani, hogy a kutya tudatában is van nyoma az idő múlásának, mindenesetre az egyedül eltöltött idő különböző mértékeinek hatása egyértelműen kimutatható. A Svéd Agrártudományi Egyetem kutatói tizenkét, szeparációs problémákkal nem rendelkező kutya viselkedését és szívműködését vizsgálták videóról, a gazda fél-, két- és négyórás távolléte mellett. A külön töltött idő alatt látványos különbség nem volt a kutyák viselkedésében, de a gazda hazatérésekor már jelentősen magasabb pulzust, nagyobb fizikai aktivitást és hevesebb farokcsóválást figyeltek meg azoknál a kutyáknál, amelyek legalább két órát voltak egyedül.

Mi maradt a kutyában a farkasból?

A 11-16 ezer évvel ezelőtt háziasított kutya legközelebbi rokona a szürke farkas, a közös ősüknél az emberrel való viszony mentén alakult ki a szelekció. Bár az evolúció mára elég távol sodorta egymástól a két állatot a viselkedésüket tekintve, még mindig vannak közös vonásaik. A kutyatudományról több könyvet is író idegtudós, Gregory Berns szerint például a falkatársak arcának nyalogatása (köszöntés és ellenőrzés céljából) tipikus farkasszokás, de a házikutyák szintén a mai napig alkalmazzák.

Szürkefarkas-kölykök üdvözlik a szülőtFotó: Reiner Bernhardt/Picture-Alliance/AFP

Ez a Dogzombie blogot vezető állatkutató, Jessica Hekman szerint jelentheti azt is, hogy a kutyák a saját falkájuk, vagyis a családjuk részeként tekintenek az emberre. A kutyák emberszemléletét agyi képalkotással vizsgáló Berns viszont még ennél is erősebb kapcsolatot fedezett fel a két faj között: a kutyák szagminták alapján egyértelműen meg tudják különböztetni az ismerős és ismeretlen kutyákat és embereket, és az egyetlen illat, amely reakciót váltott ki a kutya agyának jutalomközpontjában, az az ismerős emberé volt.

Tehát az a rituálészerű örömünnep, amit hazaérkezésünkkor lerendez a kutya, kitüntetetten az embernek szól, de a sötét farkasmúltból eredően van benne egy adag féltékenység is. „Amikor felugranak, akkor megpróbálják nyalni az arcod. Ez részben köszöntés, részben viszont ízek és szagok alapján próbálnak rájönni, hol voltál és mit csináltál egész nap” – mondta Berns az io9-nak.

Tudnak-e a kutyák unatkozni?

Aki arra gyanakszik, hogy a kutyája a háta mögött nem is olyan jó fiú, annak van oka aggódni: a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet 2003-as kísérletéből kiderült, hogy a házikutyák „érzékenyek az ember figyelmi állapotára”, vagyis máshogy viselkednek, ha nem figyelik őket. Ráadásul a tiltott tál étel próbáján nemcsak azt érzékelték, hogy az ember a szobában van-e, vagy éppen háttal áll, hanem azt is felfogták, hogy csukott szemmel nem látja őket az ember.

A Milánói Egyetem kutatásán már a szeparációs szorongással diagnosztizált és a szeparációs problémákkal nem küszködő kutyák egyedülléti viselkedését hasonlították össze – eredetileg három különböző korcsoportra bontva, de koralapú viselkedéskülönbséget végül nem találtak. Az egyenként 90 percre magukra hagyott egészséges kutyák átlagosan körülbelül 54 percig pihentek, 9 percig járkáltak fel-alá, 4 és fél percig játszottak, 6 és fél percig nyüszítettek, 3 percig vonyítottak és egy percig váltottak pozíciót. Az elemzés szerint a szeparációs szorongástól nem szenvedő kutyák sokkal passzívabb és nyugodtabb cselekvésekkel töltötték az idejüket, mint a gazda távozásától kezdve izgatott állapotban lévő, diagnosztizált társaik.

Fotó: Pixabay

De feltétlenül jót jelent-e, ha kutyánk egy helyben fekve tölti a napját? Charlotte Burn, a Londoni Egyetem állatorvos-tudományi kutatója szintén kamerás megfigyelés után írta meg a Bestiális unalom: az állati unatkozás biológiai szempontjai, és annak tudományos vizsgálatára tett javaslatok című tanulmányát, azt állítva az egyedül hagyott kutyákról: „gyakran ásítanak, ugatnak, vonyítanak és nyüszítenek. Némelyik sokat alszik – ez az apátia jele. Ezek utalhatnak szorongásra is, de sok esetben csak egyszerűen unatkoznak.”

Burn szerint az unalmat sokáig kizárólag emberi érzelemnek tartották, de kutatások szerint az állatok is tudnak unatkozni, ami ráadásul az agyukat is képes károsítani. „Stimuláció nélkül az idegsejtek elhalnak, a kevesebb szinapszis pedig kisebb agyat eredményez az ilyen állatoknál” – mondta el az Independentnek Burn. A virginiai Marymount Egyetemen fajok közötti pszichológiát kutató Stacy Lopresti-Goodman szerint a zárt térben élő állatok hajlamosak a depresszióra, amelynek az első lépcsője az állatjóléti kutatásokban eddig hanyagolt unalom, ezért különösen fontos a megfelelő, személyre szabottan stimuláló környezet biztosítása az otthon hagyott kutyák esetében.

Korábban megírtuk, miért a kutya lehet majd a társrobotok őse:

És az Évezredes Kérdéssel is foglalkoztunk:

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.