Baj van: korábban halnak a kutyák, mint 10 éve

Meglepően sok a tisztázatlan kérdés a családban élő kutyák öregedéséről, így az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai kérdőívben tudakozódnak a gazdáktól, hogy közelebb jussanak a válaszokhoz.

Bár köztudott, hogy az öregedés kutyák esetében is gyakran együtt jár a szellemi és fizikai képességek hanyatlásával, e változások természetéről és dinamikájáról erősen megoszlanak a vélemények a tudományos világban. Jelenleg még abban sincs egyetértés, hogy hány éves korban kezdődnek a kutyáknál az öregedéssel kapcsolatos változások.

A keverékek tovább élnek

Úgy tűnik, minél nagyobb testű fajtához tartozik a kutya, annál hamarabb kezd öregedni, így annál rövidebb ideig él. Fajtától függően a kutyák várható élettartama között akár kétszeres különbség is lehet – pl. míg egy 10-20 kilogrammos kutya átlagosan 13-14 évig él, egy 70-80 kilogrammos várhatóan csupán 7-8 évig.

Ez a jelenség azért is érdekes, mert emlősök esetében általában fordított az összefüggés a testméret és a várható élettartam között – a nagyobb testű fajok jellemzően tovább élnek, mint a kisebbek. Ennek a jelenségnek a hátteréről is keveset tudnak még a kutatók.

Fruzsi és ManfrédFotó: ELTE Etológia Tanszék

Ráadásul a kutatások többsége fajtatiszta kutyákról készült, így a keverékekről szinte alig áll rendelkezésre információ (bár a keverék kutyák bevonásával készült vizsgálatok nagyrészt megegyeznek abban, hogy a keverékek általában hosszabb ideig élnek, mint a fajtatiszták).

A lehetséges okok között ott találjuk a legtöbb fajtára jellemző beltenyésztettséget, illetve egyes népszerű egyedek (főként kanok) túlzott dominanciáját a tenyészállatok között. Talán ezek oka lehet az a szomorú tendencia is, hogy átlagosan kevesebb ideig élnek a kutyák, mint tíz éve. Egy Nagy-Britanniában készült felmérés alapján közel 11 százalékkal csökkent a fajtatiszta kutyák élettartama tíz év alatt.

Alább az ELTE-etológusok hatrészes, tisztességben megőszült kutyákat bemutató sorozatának első epizódja látható:

A kutyák Alzheimer-kórja

A fajtatiszta kutyák közel 40 százaléka legalább egy egészségügyi problémával küzd, időskorú kutyák között ez az arány 85 százalékra nő. Az idős kutyáknál előforduló betegségek között szerepel az emberi Alzheimer-kórhoz hasonló tünetekkel járó szellemi leépülés, amely kognitív diszfunkció szindróma néven ismert.

A kognitív leépülés sokféleképp megnyilvánulhat, például a térbeli tájékozódás zavaraiban, az alvás-ébrenlét ciklus megváltozásában, a szobatisztasággal kapcsolatos problémákban, a társas viselkedés megváltozásában, illetve a tanulás és a memória zavaraiban.

Korábbi kutatások alapján a fent említett változások valamelyike a 11-12 éves kutyák közül minden másodiknál figyelhető meg, míg 15-16 éves korban már a kutyák kétharmada érintett.

Sajnos ebben az esetben sem ismert, hogy milyen korban kezdődnek a tünetek az egyes fajták esetében, illetve nem egyértelmű az sem, hogy milyen egyéb hatások állnak kapcsolatban az időskori leépülés tüneteinek megjelenésével (pl. túlsúly, életmód, egyéb egészségügyi panaszok), illetve milyen mértékben befolyásolják azt.

Fotó: ELTE Etológia Tanszék

És a lényeg

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatása a fenti kérdések közül próbál meg legalább néhányra fényt deríteni. Nagyszámú egyed és fajta bevonásával arra keresik a választ, hogy különböző kutyafajták, fajtacsoportok, illetve a keverék kutyák jellemző viselkedése milyen irányba, és milyen ütemben változik a korral. Igyekeznek kideríteni azt is, hogy az egyes kutyacsoportokban jellemzően milyen életkorban kezdenek megmutatkozni az öregedés és a kognitív leépülés jelei, illetve milyen faktorok állhatnak a kognitív leépülés vagy éppen a sikeres öregedés hátterében.

A szellemi hanyatlás erős negatív hatással lehet a kutyák életminőségére, és a gazda számára is komoly anyagi és pszichológiai terhet jelenthet. Ráadásul a kutya számos ökológiai, etológiai és élettani szempontból hasonlít az emberhez, ezért természetes biológiai modellje az emberi öregedésnek. Így a vizsgálat egyúttal az emberi öregedés folyamatainak megértéséhez is hozzájárulhat.

A kutatók arra kérik tehát a kutyatulajdonosokat, hogy segítsék munkájukat az itt elérhető kérdőív kitöltésével. Az 5-10 perces kérdőív anonim, és az etológusok minden gazdától várják a válaszokat a kutya korától és fajtájától függetlenül.

Az ELTE etológusainak számos korábbi érdekes kutatásáról számoltunk már be: