A pánik ellenére tovább dübörög a Facebook
Közzétette második negyedéves pénzügyi beszámolóját a Facebook. A techcég a botrányok évében többnyire alulteljesítette az elemzői várakozásokat, de így is dübörög. A bejelentés előtt a befektetők bepánikoltak, így az utolsó pillanatban a részvények értéke hirtelen 20 százalékkal csökkent, és a cég egy csapásra 123 milliárd dollárt veszített piaci értékéből. Ám a Facebook eközben:
- 13,23 milliárd dollár bevételt könyvelt el a második negyedévben, ez 42 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában.
- 1,47 milliárd aktív napi felhasználóval rendelkezik (11 százalékkal több, mint az előző évben), ebből 185 millió észak-amerikai és 279 millió európai.
- A felhasználónkénti bevétel 5,97 dollár volt.
- Több mint 30 ezer alkalmazottja van.
A közlemény szerint a Facebook szolgáltatásait, beleértve az Instagramot és a WhatsAppot, 2,23 milliárd ember használta legalább havi rendszerességgel. Bár a Facebook napi aktív használóinak száma 11 százalékkal nőtt – elsősorban egyébként az indiai, indonéz és Fülöp-szigeteki felhasználók számának bővülése miatt –, ez kisebb arány, mint ami a Wall Street-i előrejelzésekben szerepelt.
Az aktív európai felhasználók ugyanakkor milliószámra hagyják el a Facebookot: az előző negyedévi 282 millió helyett a második negyedévben már csak 279 millióan voltak, ami a botrányok mellett a GDPR bevezetésével is magyarázható. Sheryl Sandberg, a Facebook ügyvezető igazgatója szerint az adatvédelmi rendelet ugyan „nem csökkentette jelentősen a hirdetési bevételeket, de nem is volt teljesen hatás nélkül a második negyedévre”. A cég számol azzal, hogy az európai felhasználók elvándorlásra tovább folytatódik.
Az észak-amerikai felhasználókat annyira nem tántorította el a facebookozástól a Cambridge Analytica-botrány és a kamuhírek dömpingje a közösségi oldalon, de nem is nőtt a számuk. A felhasználónkénti bevétel ugyanakkor az előző negyedévi 23,59 dollárról 25,91 dollárra nőtt Észak-Amerikában.
A Facebook hirdetési bevételei 13,04 milliárd dollárra rúgtak a 13,16 milliárdos elemzői várakozásokkal szemben.
Ölik a pénzt a Facebook javításába
A cég számított rá, hogy bevételei növekedése visszaesik az előző évhez képest, különösen majd 2018 második felében, amikor várakozásai szerint 5-9 százalékos is lehet a növekedés lassulása. Ennek okai közé tartozik, hogy a Facebook nagy összeget fektetett a Facebook-történetek nevű szolgáltatásba, de a bevételcsökkentő tényezők közé tartozik a GDPR bevezetése és az is, hogy a felhasználók több beleszólást kaptak abba, hogy milyen hirdetéseket lássanak.
David Wehner, a cég pénzügyi igazgatója szerint termékeiket továbbra is az adatvédelmi megfontolások fokozott figyelembevételével fejlesztik, és ez nyilván negatívan hat a Facebook bevételnövekedésére. A lankadás szerinte akár 2019 végéig eltarthat, tehát az elkövetkező időszakban a Facebook kevésbé lesz jövedelmező vállalkozás, mint az előző években volt.
A médiavásárlók azonban nem számítanak nagy visszaesésre, Marco Rimini, a Mindshare fejlesztési vezetője legalábbis úgy látja, hogy a Facebook eredményei „meglepően vegyesek” lettek. Mint mondta, mindez csak a GDPR és az adatkezelési botrányok rövid távú hatása, de középtávon a hirdetők továbbra is hisznek a Facebookban, akárcsak a felhasználók.
A Wired friss elemzésében felidézi, hogy a befektetők előre megmondták: a Facebook annyi pénzt termel, hogy alig veszi majd észre a gyűlöletbeszéd, a politikai manipuláció és a kamu tartalmak visszaszorítására tett (eddig látszólag teljesen haszontalan) intézkedések költségeit. A Cambridge Analytica-botrány miatt ugyan márciusban zuhantak a részvényei, de azóta 43 százalékkal visszakapaszkodtak, és a lap szerint a szerdai bejelentés előtti zuhanásból is vissza fognak mászni.
Ugyanakkor a bejelentés mellé fűzött Facebook-menedzseri magyarázatok kevés kétséget hagytak afelől, hogy a cég nagyon komoly erőforrások mozgósításával gondolja visszaszerezni reputációját. Mark Zuckerberg a jelek szerint sokkal több pénzt szán erre a célra, mint arra bárki számított. A múlt év végén a befektetők még úgy tippeltek, hogy a cég kb.egymilliárd dollár pluszpénzt szán platformja megszilárdítására, de Wehner arra utalt, hogy az adatbiztonság fokozására szánt összeg évi több milliárd dollárra rúghat, így a költségek 50 százalékról 60 százalékra nőhetnek 2018-ban, jóval dinamikusabban bővülve, mint a bevételek. Ami azt jelenti, hogy a nyereség csökken.
A növekedés határai
És csak mert a Facebook milliárdokat költ a platform megrendszabályozására, nem fognak egyhamar feledésbe merülni a működésével kapcsolatos aggályok. Hogy mást ne mondjunk, továbbra is nagy a nyomás a cégen, hogy tegye világossá és érthetővé, pontosan milyen szabályok mentén szankcionálja a közösségi oldalra felkerülő gyűlöletbeszédet és álhíreket. A minap például Alex Jones összeesküvéselmélet-hívő műsorvezető élő Facebook-videón olvasott pedofilvádakat a Donald Trump elleni vizsgálatot vezető Robert Mueller különleges ügyész fejére, és meg is fenyegette, hogy lelövi. Sokan jogosan nem értik, hogy ez például miért nem minősült a felhasználási feltételek megszegésének.
A befektetők számára még aggasztóbb lehet a bevételnövekedés várható további visszaesése. A Facebook ugyan hangsúlyozta, hogy a hirdetési bevételekkel nincsen semmi baj, sőt a második negyedévben a hirdetések ára 17 százalékkal nőtt, ami jelzi, hogy a platform iránt erős a kereslet. Csakhogy a hirdetési bevételek alakulásában az ár mellett a kattintások száma is szerepet játszik, és az ebből a szempontból legjövedelmezőbb észak-amerikai és európai piacon (a hirdetési bevételek 70 százaléka innen származik) stagnált, illetve csökkent a felhasználók száma. A növekedésre ezeken a területeken pedig már nincs is nagyon tér: az amerikai felnőttek 97, az európaiak 90 százaléka már így is legalább havonta facebookozik.
Akármi is várható a jövőben, egyelőre a Facebook maradt a földkerekség egyik legjövedelmezőbb cége, több mint tízmilliárd dollár profitot termelt csak az idei első félévben.
