A tisztességes versenyre fittyet hányó, a milliárdos bírságokat zsebből kifizető amerikai óriáscégek randalíroznak az európai techszférában, de az EU-nak most elege lett: elfogadták a digitális piacokról szóló jogszabályt, amely a felhasználóknak nagyobb szabadságot és kényelmet, a szabályszegő cégeknek még nagyobb büntetéseket ígér.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
Kell-e foglalkoznia a száguldó villamos problémájával egy önvezető autót fejlesztő informatikusnak? Vajon felállítanak-e a jövőben algoritmus-felügyeletet? Mi a közös az intelligens kutyákban és a robotokban? Mit kezd majd a bíróság a kvázi-személyekkel? Héder Mihállyal, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének docensével beszélgettünk.
Az álmok általában a traumafeldolgozás fontos terepét jelentik, a magyar covidosoktól gyűjtött álmok azonban ritkán mutatták a feldolgozás jeleit. Jellegzetes közös témák is megjelentek a koronavírussal betegeskedők álmaiban, gyakori volt például a találkozás a már halott hozzátartozókkal, derül ki Kőszeg Sára pszichológus álomkutatásából.
Miközben az USA-ban a Facebook felaprítását készítik elő, Mark Zuckerberg bejelentette: a cég evolúciójának következő állomása a virtuális világ létrehozása. Hírhedt sci-fi-regényeken, lövöldözős játékokon és a Pokémon Gón keresztül vezetett az út odáig, hogy a nagy techcégek elhiggyék, megvalósulhat a 3D-s digitális világ álma.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Több mint 78 milliárd forintos bírságot sózott a nyakukba az Ír Adatvédelmi Bizottság az uniós adatvédelmi szabályok megsértése miatt. A Whatsapp fizetés helyett fellebbez: abban a jogi környezetben évekig is eltarthat, mire egy céggel ténylegesen kifizettetnek egy gigabírságot.
Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.
A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.
A bonyolult pontrendszer miatt megnehezedett a munkavállalás és megnövekedtek a felsőoktatás költségei is. A brit egyetemekre idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett, mint tavaly.
„Álmomban a bordakosaramban jártam, alaposan, érdeklődve megnéztem a bordacsontot belülről.” Kutatások szerint világjárvány idején a betegek álmai is megváltoznak, egy magyar pszichológus el is kezdte gyűjteni a COVID-álmokat. Te is segíthetsz!
A müzli viszonylag friss találmány: Maximilian Oscar Bircher-Benner svájci orvos csak 1924-ben adta ki az első valódi müzlireceptet, ami reszelt almából, zabpehelyből, mézből, tejből és dióból állt. Kellett hozzá némi idő, amíg a műfaj erőre kapott, de a nyolcvanas évektől Magyarországon is hasít a müzli, és a csokis változatok a legnépszerűbbek.
Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
Mennyit segített vagy rontott a történteken az információs társadalom korát jellemző totális megfigyelés? Mik lesznek a megfigyelés rendkívüli helyzetre alkalmazott, örökre velünk maradó megoldásai?
Egy 175 ország résztvevőivel zajló nemzetközi informatikai versenyen, a #BuildforCOVID19 hackathonon két magyar jogász-programozó projektjét választotta a zsűri a 89 legjobb fejlesztés közé.
Amerika első számú videókonferencia-szolgáltatója néhány nap alatt otthonok millióiba nyert bebocsátást. Az alkalmazás felhasználóbarát, viszont cserébe kifejezetten könnyen hekkelhető, ráadásul a cég nem mond igazat a titkosításról.
A mobilappok gyártói sokszor gátlástalanul üzletelnek a személyes adatokkal, így a gyanútlan felhasználók a manipuláció és a diszkrimináció mellett akár fizikai bántalmazás áldozatai is lehetnek. A GDPR segítene, ha sikerülne betartatni.
Diktatúrákat kiszolgáló mesterséges intelligenciát, rendőrséget kiszolgáló házi asszisztenst, dróntámadásokat segítő projektet és pár másodperces addiktív videókat is tartogatnak a világ leggonoszabb technológiai vállalatai. Az Amazon vezeti a listát.
A titkos projekt elvileg egy olyan adatbázis felállításához kell, ami az orvosok dolgát könnyítené meg, de az orvosokat és a betegeket erről nem kérdezték meg. A hirdetési bizniszt viszont az ilyen adatok hajtják csak igazán.
Az új mesterségesintelligencia-stratégia szerint 2020 végéig százezer embert küldenek online alapozó kurzusra, és lesz majd Nemzeti Adatvagyon Ügynökség is.
A Libra 2020 elejétől működne digitális pénzként, de most az EU legharcosabb techszabályzó országa is nekiment a Facebook olcsó e-bankjának.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
Semmi sincs ingyen, ha pedig a két amerikai szenátor törvényjavaslatát elfogadják, a Facebooknak és a Google-nek közölnie kell a felhasználókkal, hogy mennyit érnek számukra az adataik.
Már 14 országban panaszolták be a Google-t, amiért hirdetési szolgáltatásaival lehetőséget teremt arra, hogy a felhasználók személyes adatait több ezer cég kapja meg anélkül, hogy tudni lehetne, kihez jut el, és mit kezdenek velük.
A technikai fejlődés révén előállt új élethelyzetek új szabályokat is kívánnak, de sokan úgy gondolják, hogy hiába szán a Google és a Facebook dollármilliókat a probléma felszámolására, az ő pénzükből született megoldások csak felemásak lehetnek.
A Közös Identitástár (CIR) nevű rendszerben a tervek szerint egyetlen ujjlenyomat elég lesz ahhoz, hogy mindent megtudjanak az uniós és az EU-n kívüli személyekről. Akadnak azért adatvédelmi problémák.
Az Európai Bizottság csaknem másfél milliárd euróra büntette a Google-t a reklámjai miatt. Nem ez a rekord, tavaly ötmilliárdos bírságot varrtak a nyakukba.
Az Európai Bizottság által kiszabott 2018-as rekordbírság éreztette hatását. Ettől még a Google-tulajdonos Alphabet tavaly 143 százalékkal növelte profitját.
A francia adatvédelmi hatóságnak már korábban is szúrta a szemét a Google, de a tavalyi EU-s adatvédelmi szabályozás előtt legfeljebb 150 ezer eurós büntetéseket szabhatott ki. Most jól odacsapott.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Jövőre már a boltokba kerülhet az Egyesült Államokban az a krumpli és a gomba, amely nem barnul meg, ha felvágjuk, de felturbózzák a banánt és a gabonát is. Sokan tudományos áttörésről, a banán és a kakaó megmentéséről beszélnek, míg mások a technológia veszélyeire hívják fel a figyelmet. A fogyasztók szokás szerint bizalmatlanok.
Az egyre olcsóbb DNS-tesztek korában legszemélyesebb adatunk, saját genomszekvenciánk is sokkal nyilvánosabb, mint gondolnánk vagy szeretnénk – még akkor is, ha személy szerint soha nem használunk ilyen teszteket.
A beültetéssel foglalkozó Biohax már várólistát hozott létre, annyi a jelentkező. Hamarosan orvosi vizsgálatokon és fizetésnél is használni lehet a kézbe ültetett chipeket.
Leibniz és Voltaire nyomán adódik a kérdés, amire a válasz nem is olyan egyszerű. A Google egy forradalmi ötletre épített erős üzleti modellt, és ennek köszönhetően máig egy 1996-ban írt, és azóta foltozgatott algoritmus irányítja az életünket.
Egyre nagyobb problémát jelentenek a városnak az elszemtelenedő állatok, ezért mosómedvebiztos kukákat helyeztek ki. A küzdelemre több millió dollárt költöttek, mostanra jutottak el odáig, hogy már csak az igazán felkészült mosómedvék tudnak élelmet lopni a kukából.
Lehet, hogy a Facebook vagy a Google lehallgatja szóbeli beszélgetéseinket, hogy célba juttassa a reklámjait, és lehet, hogy nem. Végül is tökmindegy: egy algoritmus ma már pontosabb képet tud alkotni egy felhasználó gondolkodásmódjáról, mint maga a felhasználó.
Figyelem, az év spanyolviasz-díjas megoldása következik: álcázzuk magunkat amerikainak, és fedezzük fel újra a világháló rejtett kincseit!
A válságos időket élő cégnek újra kell terveznie az általa is épített amerikai álmot. A Harley motorok helyett már motorosokat akar építeni, ráadásul környezettudatosakat.
A második negyedévben is jelentősen nőttek a Facebook hirdetési bevételei, 2018 első felében több mint 10 milliárd dollár profitot termelt a cég. De gyűlnek a fekete fellegek, a jövedelmező piacon nemigen maradt tér a növekedére. A bejelentést befektetői pánik előzte meg, a cég 123 millárd dollárt veszített hirtelen az értékéből.
Nagy-Britannia adatvédelemért felelős szervezete, az ICO úgy félmillió fontra büntette a Facebookot a Cambridge Analytia-botrányban betöltött szerepéért. Kérdés, mikor tér magához a közösségi oldal a sokkból: Zuckerberg cége körülbelül öt és fél perc alatt termeli ki a büntetés összegét.
Ideje komolyan venni a mesterséges intelligencia szabályozását, de még mindig nem világos, hogy egy autonóm döntéshozó robot esetében ki lehetne a felelős a mesterséges intelligencia döntéseiért. Két gondolatkísérlet viszont azt mutatja, hogy nem csak taníthatjuk a moralitást a robotoknak, hanem esetleg még tanulhatjuk is tőlük.
A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást múlt csütörtökön Sinan Aral, az MIT hálózatkutatója, aki szerint a közösségi oldalak valóban gyorsítják a polarizációt, pedig nem lenne szükségszerű, hogy a modern internet elmélyítse a társadalmi törésvonalakat.
A május végén bevezetett adatvédelmi rendeleteket maga az EU sem tudja betartani, az egyik fő célpont, a Google pedig csak még jobban profitál belőle. Bár a cél nemes, egyelőre úgy tűnik, a GDPR összességében több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.
A salzburgi hentes a továbbiakban nem akar visszaélni vásárlói bizalmával, és ha nem akarják, nem tartja számon, melyik a kedvenc húsuk.
Több felhasználó már túl van a 13 éves korhatáron, mégis azzal szembesült, hogy a Twitter kipenderítette a rendszerből. Serena Williams 9 hónapos kislánya egyelőre nem akadt fent a rostán.
Felhasználói adatokat felfedő GDPR-tájékoztató, szemléletes képregény, Spotify-playlist és kiskutya is akadt a pályázók leveleiben. Most kiderül, kié az Örök Dicsőség!
A GDPR-nak, az EU új adatvédelmi csomagjának hála a Los Angeles Times, a Chicago Tribune és a New York Daily News sem elérhető az uniós országokból, így Magyarországról sem.
Ha szembejött valamilyen vicces, vagy legalább az ötvenoldalas jogi szövegektől eltérő üzenet az adatvédelmi változásokról → szerk@qubit.hu!
Guy Verhofstadt és Nigel Farage is kemény kérdésekkel bombázta a keddi meghallgatáson a Facebook vezérigazgatóját, akinek láthatóan kezd elege lenni a bocsánatkérő turnéból.
Az amerikai Kongresszus után kedd este az Európai Parlamentben vallatják a Facebook-vezért a 2,7 millió európait is érintő adatvédelmi botrányról.